Több száz gyolcsköteg átvilágítása során óriási meglepetésre kiderült, hogy az ókori Egyiptom állatmúmiáinak harmada üres. A Manchester Museum és a Manchesteri Egyetem közös projektje során a kutatók több mint nyolcszáz állatmúmiát világítottak át röntgensugarakkal és komputertomográffal.

Az idén tizenhárman nyerték el a legnagyobb hazai tudományos elismerést, a Széchenyi-díjat, ám a listán csak egyetlen tudóshölgynek akadt hely. Ha az MTA rendes és levelező tagjai egy-egy napot kapnának a kalendáriumban, az év minden napjára jutna közülük valaki, ugyanis legfeljebb 365-en lehetnek, ám csupán 26 napon ünnepelhetnénk női akadémikust.

A Ságvári ügyében nem kérdezték, de felsőoktatási ügyekben rendszeresen hangot ad véleményének a Magyar Tudományos Akadémiát egy éve irányító Lovász László, aki elmondta, a Bartók-archívumot az örökösök megegyezés esetén visszaszolgáltatják, és az a Zenetudományi Intézettel együtt a Batthyány-palotába kerül.

„Néhány évtizede lett divat a globalizálódó világról beszélni, pedig a világ sok száz év óta globális világként működik, csak egyes nemzetek zárkóztak be időnként a maguk alkotta, vagy a rájuk erőltetett korlátok közé” – üzenetként is értelmezhető idézetet választott Lovász László, az MTA elnöke az ország legnagyobb közbizalmat élvező nemzeti intézményének hétfőn nyílt 186. közgyűlésén.

Ötmilliárd ember, azaz a Föld lakosságának kétharmada soha nem jut korszerű sebészeti ellátáshoz – hangsúlyozza egy tanulmány, mely ma jelent meg a híres orvostudományi folyóirat, a Lancet hasábjain.

A társadalmi krízisek kirobbanása előtt egyre csak nő a feszültség, s a rengeteg megoldatlan probléma a különböző területeken egymást erősíti. Megszűnik a szereplők képessége a nehézségek helyes diagnosztizálására, sorozatosan félreértékelik a helyzetet. Ilyenkor még egy viszonylag ártatlan esemény is kiválthatja a robbanást. Mint amikor homokvárat építünk, ami egyre nő, de egy rossz helyre rakott homokszemtől az egész szétesik – így analizálja a bomló társadalmi struktúrát Csepeli György szociálpszichológus.

Egy nemzetközi tudóscsoport elkészítette a mamut teljes géntérképét. R. Love Dahlén, a Svéd Természettudományi Múzeum munkatársa szerint az eredmény minden bizonnyal segíti a gyapjas őselefánt újraélesztését.

Hihetetlen rekordot, óránként 603 kilométeres sebességet ért el a héten Japán legújabb műszaki csodája, a mágneses lebegtetésű szupervasút. A maglev szerelvény a Tokiótól száz kilométerre nyugatra, a Fuji közelében lévő kísérleti pályán érte el a turbópropelleres repülőgépek gyorsaságát meghaladó tempót.

A génmanipuláció első lépésétől maguk a felfedezők is megriadtak – az elmúlt 40 év alatt pedig bebizonyosodott: félelmük nem volt teljesen alaptalan.

A mobilkommunikáció újabb rekordra készül: a Nokia Networks a múlt hét végén mutatta be minden eddiginél gyorsabb, 5G-s hálózatát New Yorkban. Az így továbbított képek tizenhatszor élesebbek lesznek, mint egy full HD-s videó.

Nem világos, mit jelent pontosan az intelligencia, ráadásul az IQ az élet folyamán változik, és a környezeti feltételek is formálják. Az egymást követő generációk IQ-ja nő, és egyesek szerint a nemek között is van különbség.

Egyre több politikus ismeri fel világszerte, hogy a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés nem ellentétes a gazdasági érdekekkel – fejtette ki lapunknak a világ egyik legtekintélyesebb, 1982-ben alapított, környezeti kérdésekkel foglalkozó kutatóintézete, a World Resource Institute európai igazgatója, Kitty van der Heijden, aki néhány napja Budapesten tartott előadást hazai üzletembereknek.

A legmagasabb intelligenciájúak elit klubja, a Mensa magyar tagszervezete 1700 embert tömörít. Negyven gyerek szülei már itt ismerkedtek össze. Nagy Lantos Balázs elnök szerint támogatják a fiatal tehetségeket és az intelligenciakutatásokat is.

Csillagászok megfejtették a Hold keletkezésének talányát. A Nature-ben megjelent közlemény szerint bolygókísérőnk a fiatal Föld és egy valaha volt, Theia nevű, a Földdel teljesen azonos összetételű égitest összeütközéséből született.

A NASA vezető kutatója kijelentette, hogy tíz éven belül határozott jeleket találunk a Földön kívüli élet létezésére és 20-30 év múlva bizonyítékokkal is rendelkezünk majd.

A Marsnak nemcsak világosan felismerhető sarki jégsapkái vannak, hanem egy-egy gleccserek sorozatából álló övvel is rendelkezik mind az északi, mind a déli félteke megközelítőleg középső részén.

Vannak makacs dolgok. Olyanok is, amelyek minden valószínűtlenségük ellenére újra és újra megszédítik a közvélemény és a sajtó egy részét. Ilyen az állítólagos szibériai Petőfi-lelet, melyet negyedszázad múltán próbál életre kelteni a csontokról elhíresült kazánkirály, Morvai Ferenc, aki március közepén kínai „bizonyítékokkal” rukkolt elő. A Magyar Tudományos Akadémia a tengeri kígyóvá nyúlt ügy során nem első ízben szólalt meg, mindig ugyanazt állítva, ahogy szerdán is: nem Petőfit találták meg.

A hajdani MDF-ből a Fideszbe átnyergelt Lezsák Sándor „erőteret” hiányolt a napokban a hazai lovaskultúrának. Ő valószínűleg ennek hiányával magyarázná „csodalovunk”, Overdose németországi vendégapaságát is. Tény viszont, hogy lóállományunk, tenyésztési lehetőségeink, a témába vágó kutatások adatai szerint, aki ma is azt hiszi, hogy lovasnemzet vagyunk, tévedésben él.

Egyre közelebb a kutatók régi álma: a mamut újraélesztése. A Harvard Egyetem genetikusai a szibériai fagyban megőrzött szőrös őselefánt néhány génjét mai ormányosok sejtjeibe ültették, amelyek ott működni kezdtek.