Az Európai Parlament az északi modellt ajánlja a prostitúció és a vele járó emberkereskedelem ellen, a svéd út ellenzői szerint ez veszélyes ötlet.

Szeretik, ami látványos és felesleges

Ami a szívén, az a száján: közügyekben ezt az elvet képviseli Pelle Andrea ügyvéd és Barcs Miklós, a Flash punkegyüttes frontembere, szociális munkás. Sok harcot megvívtak már, de hol vesztek el útközben az illúziók?

Különös tüntetéseket tartottak az izlandi parlament előtt: az ellen tiltakoztak több ezren, hogy a kormány népszavazás nélkül akarja visszavonni az EU-tagsági kérelmet. Pedig a szigetország lakóinak nagy része egyáltalán nem szeretne az unióhoz csatlakozni, azt viszont felháborítónak tartja, hogy ki sem kérik a véleményét.

Nehezen viseli Janisz Emmanulidisz, amikor a németek és a görögök (a politikai életben vagy a médiában) egymást szidják. Nem csoda, hiszen az anyja német, az apja görög, ő pedig kettős állampolgárként nőtt fel, s élt Németországban és Görögországban is. – Idegennek érzem, amit a honfitársaim mindkét oldalon mondanak. Sőt bosszantónak és kiábrándítónak találom – meséli lapunknak a brüsszeli European Policy Centre (Európai Politikai Központ) kutatóintézet programigazgatója. Öt-hat éve még nem gondolta volna, hogy olyan előítéletek és ellentétek bukkannak fel, amelyeket már mindenki a múlt részeinek tekintett.

A stúdióban próbálgatták az akkordokat – Kállay-Saunders András énekelt, Szakos Krisztián producer a zongoránál ült –, és a dallam hatására Andrást szomorúság töltötte el. Hirtelen eszébe jutott egy New York-i barátnője története: a lányt gyermekkorában a mostohaapja bántalmazta. A 29 éves énekes tudta, hogy a Running című dal róla szól majd – azaz nem csak róla: mindenkiről, akivel hasonló történt. András ismeretségi körében többen is átélték már a családon belüli erőszakot.

A gyermekek elleni szexuális erőszak megállításáért gyalogol végig Európán Matthew McVarish, az egykori áldozat. Ötéves volt, amikor a nagybátyja, Terry McMonagle molesztálni kezdte őt. Akkor persze Matthew-nak még fogalma sem volt róla, hogy szexuális abúzus áldozata lett.

Ki gondolta volna, hogy ekkora kihívás egy filmet bemutatni? Amikor a brit nagykövetségen levetítik a Jelképeslapok egyik részét, a teremben mindenki mást ért – vagy nem ért – az útifilmsorozatból.

„Már időpontot is kértem a tetoválás eltávolításához. Amikor csináltattam, még csak 19 éves voltam.” Így védekezett Bastien Durocher, a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltje a helyhatósági választásokon, miután a napokban kizárták a pártlistáról.

Lakossági esszépályázatot írt ki a Külügyminisztérium a magyar EU-csatlakozás tizedik évfordulóján.

„Újság vagyunk. Nem étterem, nem közösségi háló, nem kulturális tér, nem tévéstúdió, nem bár, nem vállalkozói inkubátorház.” Amióta a Libération napilap nagy betűkkel ezt írta a címlapjára, egész Franciaország – sőt a nemzetközi média is –figyelemmel követi az újságírók és a tulajdonosok harcát. Sokan már a sajtószabadságot féltik.

Kétszer is kínos meglepetés érte Martin Blomqvistot. A dán férfi Rolex órát rendelt egy kínai honlapon, fizetett, majd Hongkongból megérkezett a postai csomag. Csakhogy a vámhatóság Dániában lefoglalta az árut, az órát hamisítványnak vélte, értesítve Blomqvistot és a Rolexet is. Miután a gyártó megerősítette, hogy a termék hamis, a megrendelővel közölték a kellemetlen hírt: az óráját megsemmisítik.

„Amikor hétéves voltam, Woody Allen kézen fogott, és felvitt egy homályos, szekrényszerű padlásra a házunk első emeletén. Azt mondta, hogy feküdjek hasra, és játsszak a bátyám villanyvasútjával. Utána nemi erőszakot követett el rajtam. Közben beszélt hozzám, azt suttogta, hogy jó kislány vagyok, hogy ez a mi titkunk, megígérte, hogy elmegyünk Párizsba, és hogy sztár leszek a filmjeiben.”

Harmadik mentőcsomagra is szükség lesz, nehogy Görögország csődbe menjen? A Der Spiegel német hírmagazin által kiszivárogtatott értesülés Európa-szerte felborzolta a kedélyeket: a görög gazdaság talpra állításába már eddig is rekordnagyságú összeget, 240 milliárd eurót öltek bele.

Fagyos hangulatban telt múlt pénteken a brit–francia csúcstalálkozó. Egészen mást gondolt Európáról David Cameron brit kormányfő és Francois Hollande francia elnök – és nyilvánvalóan egymásról is megvolt a véleményük. Előítéletekben dúskálnak a britek és a franciák is: ezeket gyűjtjük most össze, és megvizsgáljuk, hogy tényleg mindegyik alaptalan-e.

A német–francia határon fekvő Kehl városából Kréta szigetére költözik Jorgo Chatzimarkakis. Rendkívüli lépésre szánta el magát az EP-képviselő: országot és pártot is vált egyszerre. – Tíz éven át Németországot képviseltem a Szabaddemokrata Párt (FDP) színeiben. Félreértés ne essék: hálás vagyok, amiért a választók beszavaztak az Európai Parlamentbe, de most otthagyom a német politikai arénát – mesélte lapunknak telefonon a 48 éves, német-görög kettős állampolgár Chatzimarkakis. Görögországban megalapította a Görög Európai Polgárok nevű pártot, és a májusi EP-választásokon már az új mozgalom színeiben indul görög képviselőjelöltként.

Pillanatok alatt világhírű lett Julie Gayet – még ha ezt nem is a filmes alakításaival érte el. A nemzetközi média tele van a fotóival és a találgatásokkal: a 41 éves francia színésznő lesz az új premiere dame?

Kinyithatnak-e az üzletek vasárnap? Ez a kérdés Görögországban és Franciaországban is viharos vitákhoz vezet, s ezekbe még az egyház is bekapcsolódik.

– Gondok vannak Európában? Pont ilyenkor kell szembemenni az árral – magyarázza a 26 éves Timmel Norbert, miért éppen most érezték fontosnak megalapítani az Európai Föderalista Párt magyarországi szervezetét. Merthogy, problémák akadnak szép számmal, és emiatt Európa-szerte a szkeptikus, unióellenes mozgalmak törnek előre.

Nem érdekel, milyen a naplemente, bár biztosan szép – mondja Pál Zsolt, aki sosem látott a világból semmit. Nem a látás hiányzik neki, hanem az ezzel járó kényelem. Nem tud autót vezetni. Tollal jegyzetelni. Bárhová egyedül elmenni.