Most jött el az idő a koalíció számára, hogy teljesítse Sólyom László decemberi kérését. Az államfő akkor azzal küldte vissza a parlamentnek az egészségbiztosítás finanszírozásáról szóló törvényt, hogy fontolják meg még egyszer. Most jött el az ideje.

Az MTI március 16-án jogvédőknek az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz intézett levelét tette közzé. Panaszolják, hogy a rendőrök nem lépnek fel - az állatkínzás ellen. Kínos mosoly nélkül lehet olvasni e hírt.

Még csak tizenhárom éve, hogy 1995-ben március 12-én bejelentették a Bokros-csomagot. Ma azt gondolnánk, hogy az időpont kiválasztása maga volt a különös kegyetlenséggel elkövetett politikai öngyilkosság. Három nappal március 15-e előtt az utcára provokálni az embereket? Emberöltőnyi távolságban lévőnek tűnik a helyzet, amelyben ez még nem volt szempont. Minden politikai ravaszság abban merült ki, hogy a hét végére dugták a bejelentést. Ma ez nem tűnne jó ötletnek.

Csak egy kicsit kellene jobban szeretni a hazát, mint a hatalmat, és minden megoldódna - mondta Orbán Viktor 2006. október 23-án, majd meghirdette a népszavazásokat. A mondat erős, és minden politikusra áll. A helyzet azonban mindig bonyolultabb annál, mintsem hogy a haza szeretete önmagában megoldhatná. Most kivált.

A reménység kis vöröslő fénye parázslik fel egy holland kiegészítő nyugdíjpénztár ajánlatában: 16 százalékos kedvezményben részesítik a dohányosokat.

Hivatalból rokonszenvezek a hamisítók elleni fellépéssel, kivált, ha nemzeti testületet is létrehoznak e célból, mint most nálunk. Ha rend van, biztosan majd lelke is lesz mindennek.

A Neue Zürcher Zeitung tegnap reggel megjelent elemzése szerint Magyarországon a népszavazás a politikai gyűlölködés újabb szélsőséges megnyilvánulásait vetíti előre.

A magyar kórházakban három betegből kettő alultáplált, mondta a Nap-keltében tegnap Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a tévéháborúban még talpon maradt talán egyetlen régi műsorvezetőnek.

Kevésbé hatásos egy ideje, ha Orbán Viktor teremben beszél, mint amikor "barikádon" - ez az úgynevezett évértékelésen is kiderült.

Az államfő megfontolásra küldte vissza ugyan az egészségbiztosítási törvényt a parlamentnek, de ő sem lehet meglepve, hogy az ügy visszavonszolása az arénába több következménnyel járt, de ezek egyike sem írható le megfontolásként.

Időn kívüli pillanatban vagyunk - annak minden hidegségével és titokzatosságával. A politikai tavaszt hétfőn egy olyan parlamenti szavazás vezeti be, amely után egyszer már pezsgőt bontottak és átkot szórtak. Sólyom László államfő azonban majd két hónapra lakatot tett az egészségbiztosítási törvényre. Megint emelték hát a tárcsát: indulhat a vasutassztrájk, futószalagra kerültek a nagy kiállások, szirénáznak a nemzetmentők.

A Mehmet fiú a szemünk előtt átváltozott. Nemrég még sok magyarnak okozott jó érzést, hogy visszahozták Törökországból, ahol Mehmet Tüysüz, az apa rejtette, de ennek vége; örvendeztünk, mert a gyerek immár itthon, édesanyja anyanyelvén tanulhatott, hallgathatta a meséket, énekelhette a Gólya, gólya gilicét.

A népszavazást hat nappal követi az idei március 15. A köztársasági elnök így döntött. Ő azt is mondta tavaly, hogy a nemzeti ünnepnek a nemzet egységét kell szolgálnia.

Nem az a baj a referendumburjánzással, hogy a nép most éppen nincs jó passzban, hogy például a Blikk felmérése szerint többre tartja Stadler Józsefet, mint Csányi Sándort, Korda Györgyöt jobban tiszteli, mint Szörényi Leventét és Kóbor Jánost együtt, hogy tehát valahogy nincs a legjobb formájában a populus, amely így nehezen fogja eldönteni, hogy például mit tartson a negyvenkilenc százalékon üzletrészt szerző magánbiztosítók által az orvosi műszerpiac áraira kifejtett hatásról, márpedig ez most kulcskérdés volna.

Sólyom László politikai ereje egyre nagyobb. Hetek óta rá való tekintettel, de legalábbis hozzá is kapcsolhatóan történik szinte minden.

A parkban kora reggel a pad mellett egy kerekes szék áll. Szép, ezüstmetál, még versenyezni is szoktak ilyenekkel. De gazdátlan. A padon pokróccal letakart mozdulatlanság. Embernek kicsi, csomagnak nagy.

Olyan e kormány sorsa, mint az Időkeréké a Hősök tere mellett. Eredeti változatában szép lassan haladnia kellene, érzékeltetve az idő okos múlását, ehelyett azonban áll, és évente egyszer átfordítják. Buta fordulat. Egyszer fenn, egyszer lenn. Most lenn.

"2008-ban induló vállalkozásomhoz 50 százalék erejéig tőkés csendestársat keresek" - csalogat egy hirdetés, amit nemrég szerettem meg. Kevésbé a befektetési, mint a kulturális kihívás miatt. Önmagán túlmutató a lendülete, ahogyan elkéri a pénzemet valamihez, amiről nem mondja meg, mi az, cserébe viszont felajánlja, hogy nem is szólhatok bele az ügybe. Így megy ez?

Nem az ország bénult meg tegnap, hanem a sztrájk. Korlátlan időre hirdették, lényegében egy napig tartott. Vagy nem kedvezőtlen a helyzet, vagy az emberek szorongják túl magukat. A Nielsen piackutató friss kutatása szerint ugyanis kedvezőtlen gazdasági helyzet idején Magyarországon több ember aggódik a sztrájkok és összetűzések miatt, mint a legtöbb európai országban.