Orbán Viktor érvelése szerint sok biztonságos ország van a háborús övezetek és az Európai Unió között. Törökország vagy Szerbia is ilyen.

Nagyot fordult a világ: a szélsőjobb pillanatnyilag nem ellenségként, hanem szövetségesként tekint a rendőrökre. A barátkozásban a Jobbik jár az élen.

Az egyház minden tőle telhető segítséget megad a menekülteknek – állítja Veres András, a katolikus püspöki kar új elnöke, aki a migránsok elleni gyűlöletkeltést nagyon rossz üzenetnek tartja. Úgy érzi, az egyház függetlenségének megőrzése szempontjából a Fidesz még nem adott okot bírálatra, a baloldal annál inkább.

Miután a Magyar Narancs „drótkerítéses bajusszal, Hitlernek ábrázolva” címlapjára tette Orbán Viktor miniszterelnököt, a békemeneteket is szervező CÖF (Civil Összefogás Fórum) úgy érezte, ismét mozdulnia kell.

Összekuszálódtak a frontvonalak menekültügyben: Konrád György egy olasz lapnak adott interjúban nagyobb megértést kért Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki viszont lázadóknak nevezte a migránsokat. Közben Demján Sándor nagyvállalkozó is üzenetértékű gesztust tett: egymillió eurót ajánlott fel a menekült gyermekek megsegítésére.

A püspöki kar tagjai sokáig kerülték, hogy karakteres véleményt fogalmazzanak meg a menekültkérdésről. A testület távolról sem egységes.

A Zsidó Kulturális Fesztivál szervezői nem engedtek fellépni egy nagy népszerűségnek és tiszteletnek örvendő csángó énekesnőt, aki nyilatkozataiban mindenféle rasszizmust kategorikusan elutasít, ám ez nem akadályozza meg abban, hogy nyilvános szereplései alkalmával antiszemiták társaságában mutatkozzon.

Szegény Jobbiknak iparkodnia kell, ha szeretné túlharsogni a kormány felől süvítő menekültellenes propagandát. A szélsőjobboldali párt egy időre sutba vágta a védjegyévé tett cukiságot, és előszedte a régi szép idők szlogenjét: „Magyarország a magyaroké!" Szombat délutánra ezzel a jelszóval hirdettek tüntetést a Belügyminisztérium elé.

Kétharmados támogatottság esetén lett volna rá lehetőség, hogy Erdő Péter bíboros maradjon a katolikus püspöki kar elnöke. Csakhogy a választáson nem ő, hanem Veres András szombathelyi püspök győzött.

Két napon belül két tüntetést szerveztek Budapesten a menekülteket segítő civilek. A Kossuth téren bejelentették, hogy Palya Bea koncertet ad a menekülteknek a Nyugati tranzitzónájában.

Visszautasítja Erdő Péter azt az állítást, hogy a katolikus szervezetek „észrevétlenek” lennének a menekültek ellátásában. A bíboros a jelenlegi jogszabályokkal indokolja, hogy az egyházi intézmények Magyarországon nem fogadnak be menekülteket.

A Keleti pályaudvar környéke teljesen megtelt menekültekkel, akik tovább akarnak utazni Németországba, de a rendőrök nem engedik be őket még a pályaudvarra sem. Egész nap farkasszemet néztek egymással. A rendőrség átfogó akcióra készült, de lapzártánkig ez nem történt meg: túl nagy volt a feszültség és túl sok az újságíró.

A rendőrök nagyszabású akcióra készültek a Keletinél, de – valószínűleg a menekültek várható ellenállása és a nemzetközi sajtó fokozott jelenléte miatt – visszavonultak. Egyelőre. Az akció nincs lefújva: az egyik vágányon most is ott várakozik az a különvonat, amely információnk szerint egy magyarországi táborba szállítaná a menekülteket.

Zsidó szervezetek körében sem aratott sikert a Mazsihisz elnökének indítványa, hogy legalább tíz évig ne épüljenek a XX. század vitatott korszakaival foglalkozó emlékművek Magyarországon.

A csillagokat is lehazudták az égről az Országos Roma Önkormányzat szolnoki iskolájában.

Negyedszázada nyomoz saját édesapja múltja után Wiesmeyer Gábor. Kisebbfajta levéltárra való dokumentumot gyűjtött össze. Ma már teljes bizonyossággal állítja, hogy apja hősként viselkedett a vészkorszak idején. Mindenkit mentett, akinek veszélyben volt az élete. Elsősorban persze a vallásuk, származásuk miatt üldözött magyar zsidókat, de illegális kommunistákat is.

A véletlennek köszönhetően pont nemzeti ünnepünkön, augusztus 20-án lesz az ötszázadik napja annak, hogy a Szabadság téren elkezdődött a kormány sasos-arkangyalos megszállási szobrának építése, ezzel együtt pedig a tiltakozások. A helyszínen azóta folyamatosan, fagyban és kánikulában is tartanak a rendezvények a történelemhamisítás ellen, és – a szervezők elhatározása szerint – egészen addig tartani fognak, amíg a szobrot nem távolítják el a Szabadság térről.