A Fővárosi Törvényszék hétfőn hatályon kívül helyezte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal azon határozatát, amelyben elutasította az ukrán Sepelev-házaspár menedékjogi kérelmét. A törvényszék döntése szerint a hivatalnak a megismételt első fokú eljárásban fel kell derítenie: jelenthet-e tényleges védelmet az ukrán ellenzéki politikusnak és feleségének az a tény, hogy kanadai állampolgársággal is rendelkeznek. A jelenlegi zavaros ukrán politikai helyzet nem játszott szerepet a döntésben.

– Hét éve történt, hogy fejest ugrottam a Balatonba a déli parton. Sekély volt a víz, eltört a hatodik csigolyám. Szinte teljesen lebénultam, igaz, a rehabilitáció eredményeként ma már csak deréktól lefelé vagyok mozgásképtelen. Kerekes székbe kerültem, de azon szerencsések közé tartozom, akik fogyatékosan is megtarthatták az állásukat – mondja Dóra Gábor, aki 9 éve dolgozik hálózatüzemeltetési mérnökként a Vodafone-nál.

– Ön most vádlottként áll a bíróság előtt – közölte Nyilas Levente, a Fővárosi Törvényszék tanácsvezető bírája Hernádi Zsolttal, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójával pénteken, a cégvezető ellen vesztegetés nemzetközi kapcsolatban és más bűncselekmények miatt indult büntetőperben. Az eljárást egy pótmagánvádló indítványára folytatják le.

Pótmagánvádas büntetőeljárás keretében pénteken a Fővárosi Törvényszéken megkezdődött az a per, amelyben vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, jelentős kárt okozó csalás, valamint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. A cégvezető valamennyi vádpontban ártatlannak mondta magát, két és félórás vallomásában részletesen cáfolta a terhére róttakat. A per februárban folytatódik.

A főváros szívében, a Blaha Lujza tér közelében egy 29 éves szegedi férfi kizuhant egy szálloda ablakából, sokáig feküdt meztelenül, vérbe fagyva az utcán, és a mentők érkezéséig csak egyetlen ember ment oda segíteni, miközben többtucatnyian nézték a haláltusáját. Nemrég, amikor egy macska esett ki egy ablakból majdnem ugyanott, négyen-öten ugrottak segíteni rajta.

November elseje óta lakat lóg a várgesztesi vár kapuján. Az erre tévedő turisták megdöbbenve böngészik a Bozzay Attila várkapitány által kiszegezett „búcsúlevelet”, amely szerint a családi vállalkozása „a gesztesi vár felelős őrzését 27 évnyi küzdelem után feladja”. Az indoklás szerint a vár mára olyan leromlott állapotba került, ami életveszélyt jelent a látogatók számára.

Igenis, van a magyar egyetemeken egy láthatatlan üvegplafon, amibe a női oktatók karriergörbéje szinte mindig beleütközik: ez a docensi szint, ami fölé jóval ritkábban juthatnak el, mint a férfiak – hangzott el azon a fórumon, amit az ELTE Bölcsészettudományi Karán Szexizmus az egyetemen címmel közösen szervezett az Oktatói és a Hallgatói Hálózat (OHA, HaHa).

Hosszú hallgatás után megszólalt a Sepelev-ügyben Kanada: a budapesti nagykövetség levélben értesítette a magyar fővárosban kiadatási letartóztatásban lévő ukrán házaspár ügyvédjét arról, hogy országa kész olyan úti okmányokat biztosítani, amivel Sepelevék beutazhatnak az észak-amerikai államba. Bősze Ferenc ügyvéd szerint ezek után a magyar állam csak súlyos presztízsveszteség árán adhatná ki Sepelevéket Ukrajnának.

Öt éven belül másodszor mentették fel és másodszor rendelték el a kényszergyógykezelését B. Károlynak. A 31 éves pilisi férfit először 2008-ban zárták be az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI), mivel egy belső hang sugallatára meggyilkolta a nevelőapját. Az IMEI-ből 2010-ben „gyógyultan” engedték haza édesanyja pilisi házába.

Felmentette a vádak alól, egyúttal elrendelte a kényszergyógykezelését a bíróság B. Károlynak, aki előbb késsel támadt az édesanyjára, majd egy pilisi utcában meg akart késelni egy számára ismeretlen személyt. B. Károly korábban már állt bíróság előtt: 2008-ban megölte a nevelőapját. Akkor is kényszergyógykezelésre ítélték elmezavar miatt, de 2010-ben gyógyultnak nyilvánították, és hazaengedték. Van-e felelőse a történteknek?

Ma kellett volna a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.-nek átadnia a Nemzeti Földalap számára azt a 450 hektár bérelt földterületet, amit az állam ezúttal másoknak adott használatba. A ceremónia elmaradt: a nemzetközi hírű biogazdaság vezetői nem voltak hajlandók átadni a parcellákat az NFA képviselőinek. A cégvezető szerint ezzel a lépésükkel egy hosszú háború vette kezdetét. A kishantosiak továbbra is számíthatnak a Greenpeace támogatására.

Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője nem bízik a politikusokban. E nyíltan vállalt ellenszenv miatt nem is számíthat politikai segítségre, pedig az általa irányított ökológiai mintagazdaság kilátástalan helyzetbe került. Bezárás fenyegeti.

Hogyan lehetséges, hogy egy egymilliárd forintos beruházással minden engedély birtokában épült, fél éve elkészült üzemben még mindig nem indult meg a termelés? Úgy, hogy a használatbavételi engedély kiadásához utólag kitaláltak egy korábban soha nem közölt feltételt, aminek teljesítéséhez odébb kellene tolni a kész gyárat.

Szimbolikus retró vetést tartott csütörtökön a Greenpeace a Fejér megyei Kishantoson. A zöldszervezet – amely egyúttal egy órási "Save Kishantos" feliratot vésett a sarjadó őszi vetésbe –, ezzel az akcióval tiltakozott az ellen, hogy az állami haszonbérlet-pályázaton a nemzetközi hírű kishantosi biogazdaság elveszítette a 21 éve művelt bérelt állami földjeit.

Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egyik vezetőjét és három társát. A gyanú szerint szerepet játszottak abban a bűncselekményben, amelynek során több tucat cég és magánszemély készült maffiamódszerekkel, csalással megcsapolni földalapú uniós támogatásokat. A milliárdos csalási kísérlet nem sikerült.