Az amerikai gazdaság képességei alatt teljesít, ezért folytatni kell a laza jegybanki politikát, amíg a fellendülés erőteljesebbé nem válik. A pénzügyi stabilitást nem fenyegetik súlyos veszélyek, és buborékok sem képződnek – mondta csütörtökön az amerikai szenátusban Janet Yellen, akit Barack Obama a szövetségi tartalékrendszer (Fed) elnökének szeretne kinevezni.

Alighogy szerény ütemű fellendülés útjára lépett a második negyedévben az eurózóna, máris lefékezett a harmadikban, jórészt a gyengébb német és francia teljesítmény miatt, ami persze nem jó hír a vártnál gyorsabb növekedést produkáló magyar gazdaságnak.

Az elemzői várakozásnál sokkal több állás keletkezett az Egyesült Államokban októberben, a munkanélküliségi ráta viszont emelkedett.

Az elemzői várakozásnál sokkal több, 204 ezer állás töltöttek be a cégek és az intézmények októberben, a kormányzati leállás ellenére. A munkanélküliségi ráta viszont 7,3 százalékra emelkedett. A tőzsdeindexek gyengüléssel reagáltak a friss amerikai adatokra, mert attól tartanak, a jegybank hamarosan hozzákezd a mennyiségi lazítás programjának szigorításához, aminek globális hatásai lehetnek.

Az Orbán-kormány nagyra értékeli a külföldi tőke szerepét a technológiai fejlesztésben, a vállalatvezetési ismeretek meghonosításában, a munkahelyteremtésben és a piacszerzésben, mondta csütörtökön a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara konferenciáján Varga Mihály gazdasági miniszter, aki már növekedési fordulatot is érzékel, akárcsak Járai Zsigmond volt jegybankelnök. Ellentétben Bokros Lajos volt pénzügyminiszterrel és Surányi György volt jegybankelnökkel.

Ötéves csúcsok közelében kereskedtek az európai és amerikai tőzsdéken szerdán, abban a reményben, hogy csütörtökön érdemi döntések születnek, és az új adatok eligazítást nyújtanak a jegybankok gazdaságtámogató menetrendjéről. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed töretlenül folytatja a mennyiségi lazítás jelenlegi politikáját, amelyen a várakozásokkal ellentétben szeptemberben nem változtatott.

A külföldi tőke szerepének megítélésében nem tértek el a vélemények a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara konferenciáján, a gazdasági miniszter többször is a német minta átvételével dicsekedett, de a gazdasági helyzet és a kilátások megítélésében annál nagyobb vita bontakozott jelenlegi és volt kormánytagok között.

Kapkodhatják a fejüket csütörtökön a befektetők. Az Európai Központi Bankra (EKB) nagy nyomás nehezedik, hogy csökkentse a kamatot, azaz lazítsa tovább a monetáris politikát, s közelítsen az amerikai rokonintézményhez (Fed), amely alighanem tavaszig fenntartja a mennyiségi könnyítés politikáját.

Harminc százalékkal 256 milliárd dollárra csökkent a második negyedévben a nemzetközi tőkebefektetési tevékenység, s a trend kisebb megszakítással már a múlt esztendő eleje óta tart. Vagyis a külföldi tőkére szoruló országoknak egyre élesebb versenyben kell megküzdeniük a befektetésekért. Ezeket az adatokat tartalmazza és erre utal az OECD friss statisztikai elemezése.

A világgazdaság erőközpontjai egyre távolabb kerülnek tőlünk. Ezért a magyar gazdaságpolitikában toldozgatás-foltozgatás helyett nagyarányú erőforrás-átcsoportosításra lenne szükség, hogy egyáltalán versenyben maradjunk – mondja Kádár Béla akadémikus, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke.

Mi köze Alain Delonnak az unió ébredező szociális érzékenységéhez? Látszólag semmi. Ám minapi kiállása a népszerűségi listák élére ugrott francia Marine Le Pen, a szélsőségesnek tartott francia Nemzeti Front vezére mellett nagyon is jól érzékeltette, miért növekszik az aggodalomnak álcázott pánik Brüsszelben és szerte az unióban.

A költségvetési konszolidáció lezárulásával, az alacsony inflációval, valamint a nettó külső adósság csökkenésével érvelt a kormány gazdaságpolitikája mellett a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára tegnap a Budapesti Gazdasági Fórumon. Kisgergely Kornél szerint, ha a külső konjunktúra jól alakul, akkor a gazdaság megkezdheti a felzárkózást a fejlett európai államokhoz.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed adott némi időt a további igazodásra a közép-, kelet- és délkelet-európai régiónak is, amikor egyelőre elhalasztotta piacélénkítő programjának kivezetését. Így visszatértek a kockázatot kereső befektetők a térségbe, ám ez átmeneti jelenség, és fel kell készülni a várható piaci zavarokra, valamint a finanszírozási kedv csökkenésére.

A portfolio.hu csütörtöki konferenciájának részvevői leadták szavazatukat: a magyar gazdaság szerény ütemben bővülhet ugyan, de a felzárkózáshoz ez kevés lesz. Közben az államadósság azért szép lassan mérséklődhet.

Az IMF szerint az egész közép-, kelet- és délkelet-európai térség a várakozások alatt teljesít, és nem várható érdemi javulás a következő években sem. A magyar gazdaság produktivitása gyengébb az átlagnál, az államadósság még 2018-ban is eléri a GDP 80 százalékát.

Ritkán kötődik oly szorosan az emberek mindennapi döntéseihez a közgazdasági Nobel-díjasok munkássága, mint most. S még ritkább, hogy a kutatási témák annyira közelről érintenék a magyar polgárok dilemmáit, mint manapság. Az elfojtott hazai infláció és a hirtelen leeresztett jegybanki kamatok nyomán nagy zavar keletkezett a fejekben: hova is tegyük megtakarításinkat. Tartsuk őket a párna alatt készpénzben, vegyünk esetleg vállalati vagy államkötvényt, válasszuk inkább a bankbetétet, amely a tranzakciós adó miatt akár negatív hozammal, vagyis veszteséggel is kecsegtet, netán irány a halódó ingatlanpiac?

A részvények és a kötvények árfolyamát nem lehet néhány napra vagy hétre előrejelezni, de néhány évre viszont igen. E felismerés nyomán például új indexált alapok jöttek létre. Az árelemzések kidolgozásért kapott idén közgazdaságtudományi Nobel-díjat Eugene Fama, Lars Peter Hansen és Robert Shiller.

Negyvenöt éve, amióta a svéd jegybank megalapította az emlékdíjat, nagy izgalom előzi meg a bejelentést, és rengeteg név szerepel a nem hivatalos listákon. Akad néhány példa, hogy bejött a jóslás.

Tíz év alatt az európai középmezőny aljára került Magyarország a kormányzás színvonalát illetően.Ez nemcsak önmagában aggasztó, hanem azért is, mert az intézményi rendszer működése közvetlenül hat a gazdasági növekedésre. Ezt mutatta ki az Akadémiai Kiadó gondozásában idén megjelent Minden Egész eltörött című kötetben közölt tanulmány, amelyet az Amerikában tanító Benczes István, a Corvinus Egyetem docense és Rezessy Gergely PhD-hallgató készített nemzetközi szervezetek és kutatóintézetek adatai alapján. A módszertanról és a tanulságokról Rezessy Gergelyt kérdeztük.