Az eurózóna nem hasonlít a kilencvenes évek Japánjára, nincs deflációs veszély, de ha az inflációs pálya kedvezőtlen irányba haladna, az EKB beavatkozna.

Gyorsul az amerikai, s vele a globális gazdaság növekedési üteme ebben az évben. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hamarosan felfelé módosítja prognózisát. Az eurózóna is bővül, vége a recessziónak, ám defláció fenyeget.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed úgy döntött, hogy januártól 85 milliárdról 75 milliárd dollárra csökkenti kötvényvásárlási programjának keretét, mondván a gazdaság lassan megáll a saját lábán, nincs szüksége a pénzinfúzióra.

Felfelé módosította idei és jövő évi előrejelzését a Kopint-Tárki. A kutatóintézet arra számít, hogy a beruházások nemcsak az állami, hanem a magánszférában is élénkülnek, szemben a magánfogyasztással.

Bár az idei és a jövő évi növekedési előrejelzések nem esnek távol egymástól, három kutatóintézet vezető munkatársai mégis élénk vitát folytattak a Magyar Közgazdasági Társaság év végi rendezvényén.

Idén a jó idő és az uniós pénzek erőltetett lehívása húzta fel a magyar gazdasági mutatókat - véli Vértes András, a GKI elnöke. Palócz Évával, a Kopint-Tárki elnökével és Petschnig Mária Zitával, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársával együtt hiányolja a magyar gazdasági növekedés stabil alapjait.

A bizonytalanság és a véleménykülönbség miatt a nemzetközi gazdaságpolitikai egyeztetés olyan, mint a Loch Ness-i szörny, sokat említjük, de ritkán látjuk. A Nemzetközi Valutaalap vasárnap nyilvánosságra hozott elemzése szerint a koordináció hasznos lehetne, s az IMF erre magát ajánlja.

A bizonytalanság és a véleménykülönbség miatt a nemzetközi gazdaságpolitikai egyeztetés olyan, mint a skóciai szörny, sokat említjük, de ritkán látjuk. A Nemzetközi Valutaalap vasárnap nyilvánosságra hozott elemzése szerint a mostani nem válságos és nem normális időkben a koordináció hasznos lehetne, de a nézeteket semleges ténymegállapító szervezetnek kellene közös nevezőre hoznia, az árfolyam- és a pénzmozgást útirányjelző táblaként használva.

A nemzetközi közgazdaság-tudomány térjen vissza a valóság elemzéséhez, Magyarország pedig a rendszerváltás, azaz az átmenet tanának a világot gazdagító szemléletével kapcsolódhat vissza a globális véráramba, de annak központját ne Ázsiában keresse, hanem Európában és Amerikában. Ezzel érvelt minapi székfoglaló előadásában Csaba László, a Közép-európai Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, akit tavasszal választott rendes tagjai közé a Magyar Tudományos Akadémia.

A magyar gazdaság kikecmergett a recesszióból, de nem állt olyan pályára, amelyen tartós és gyors növekedést érhetne el. A helyzet látszólag javult, de valójában nem. Idén egy, jövőre 1,3 százalékkal bővülhet a gazdaság, de utána is csak hasonló iramot diktálhat – ez a GKI Gazdaságkutató friss előrejelzése.

Elég erős a világgazdaság ahhoz, hogy elviselje az amerikai jegybank (Fed) közelgő pénzteremtés-szűkítő döntését. Erre a következtetése jutottak kedden a befektetők, miután értesültek a friss kínai adatokról és a Fed három vezetőjének nyilatkozatáról. Igaz, hétfőn megint csúcsközelben zártak az amerikai indexek, a Dow 16 ezer, az S & P 1800 pont felett végzett.

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagjai tudják, hogy a tartósan túl alacsony infláció rejt magában kockázatokat, de a novemberi 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést jól fogadta a piac, mérséklődtek például az államkötvényhozamok. Ezért további intézkedésre most nincs szükség, hiszen azért időbe telik, mire az alacsonyabb kamat hatása valóban megmutatkozik.

Az előzetes becsléseket jóval túlszárnyalta a pénteken közzétett amerikai foglalkoztatási adat, amely szerint novemberben 203 ezer munkahely keletkezett, és a munkanélküliségi ráta hét százalékra, ötéves mélypontra esett vissza.

Napi harmincmillió hordóban újfent rögzítette a kitermelhető mennyiséget az Olajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) szerdai bécsi miniszteri ülése. Ám a háttérben mind élesebb viták folynak a tagországok között, mert Irán és Irak is jelentős mértékben növelné kivitelét, miközben az amerikai palaforradalom (új termelési és kutatási technikák segítségével eddig nem elérhető mezők is kiaknázhatók) nyomán az Egyesült Államok úszik a folyékony aranyban, s ezért egyre olcsóbban jut hozzá a közel-keleti energiahordozókhoz is.

Napi harmincmillió hordóban újfent rögzítette a kitermelhető mennyiséget az Olajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) szerdai bécsi miniszteri ülése. Ám a háttérben mind élesebb viták folynak a tagországok között, mert Irán és Irak is jelentős mértékben növelné kivitelét, miközben az amerikai palaforradalom nyomán az Egyesült Államok úszik a folyékony aranyban, s ezért egyre olcsóbban jut hozzá a közel-keleti energiahordozókhoz is.

Szellemi utazásra, oknyomozó kalandra csábítja olvasóit a Térkép és táj (The Map and the Territory) című elemezésében a 87 éves Alan Greenspan, aki példa nélkül állóan, öt egymást követő kinevezés nyomán 1987 augusztusa és 2006 januárja között irányította az amerikai jegybankot (Fed).

A világgazdaság bővülése egyenetlen, a feltörekvő országok kilátásai romlanak. De 2015-től gyorsulhat az iram, ám akkor Magyarország megint alaposan lemarad a visegrádi térségben. Felizzik a magyar gazdaság parazsa, de fellángolásról szó sincs – erre utalnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden közzétett új előrejelzései.

Az export mellett élénkül az állami beruházási tevékenység, és valamelyest meglódul a magánfogyasztás is, ezért az OECD felfelé módosította a magyar gazdaságra májusban adott előrejelzését, s most 1,2 és 2,0 százalékos növekedést vár 2013-ra és 2014-re, miközben óv a további kamatcsökkentéstől.

Nincs más út, mint Európa megerősítése és a tagországok ez irányú elköteleződése – sugallja Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikai biztosa Erősödő Európa című új könyvében. Brüsszelben senki sem eleve rosszindulatú Magyarországgal szemben, de elvárják a konstruktív érdekérvényesítést.

Alighogy a szerény ütemű fellendülés útjára lépett a második negyedévben az eurózóna, máris lefékezett a harmadikban, jórészt a gyengébb német és francia exportteljesítmény miatt, ami persze nem jó hír a vártnál gyorsabb iramú növekedést produkáló magyar gazdaságnak.