A bíróság az indoklásban emlékeztetett arra: a Fővárosi Főügyészség W. Róbertet vádolja a nyolc halálos áldozatot követelő móri mészárlás elkövetésével, ez a perújítást elrendelő Fővárosi Ítélőtábla szerint is olyan körülmény, amely Kaiser Ede felmentését, más bűncselekményei miatt enyhébb büntetés kiszabását teheti lehetővé. Ugyanakkor a nyolc bűncselekmény, amivel a férfit vádolják, rendkívül veszélyes a társadalomra, indokolja az előzetes letartóztatásba helyezést, mivel fennáll a szökés, elrejtőzés vagy bűnismétlés veszélye.

Soltész Miklós ügyész szerint mivel még nem "vették fel a bizonyítást" a móri ügyben, az alapvád van érvényben, vagyis a büntetés végrehajtásának felfüggesztése nem indokolt, ezért fellebbezést jelentett be.

Dezső Antal, Kaiser Ede védője az előzetes letartóztatás helyett házi őrizet elrendelését indítványozta. Mint mondta, a vádlottat lassan hét éve tartják fogva, és nyilván súlyos büntetésre számíthat, de bízik abban, hogy nem kap olyan fokú, ténylegesen börtönben letöltendő szabadságvesztést, ami a szökés, elrejtőzés veszélyét hordozná.

Frech Ágnes, az FB büntető kollégiumának vezetője az MTI érdeklődésére azt közölte: a bíróság két végzése a fellebbezésekre tekintet nélkül végrehajtandó. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egy-két napos adminisztráció után megváltoznak Kaiser Ede fogvatartásának körülményei: kikerül a legszigorúbb végrehajtási őrizetből, az életfogytig tartó szabadságvesztés úgynevezett végrehajtási rezsimjéből, és ezt követően már az előzetes letartóztatás enyhébb szabályai szerint tartják majd fogva.

A bíróság szerdán arról is döntött, hogy a védői indítvánnyal ellentétben nem egyesíti a perújítási eljáráshoz Kaiser Ede további bűncselekményeit, mert az az eljárás indokolatlan és szükségtelen elhúzódását eredményezné. A férfi ellen folyamatban van egy eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol 11 vádlott ügyét kell megítélni, összesen 20 tényállásban. Emellett folyik egy ügy - tárgyalást még nem tűztek ki - egy Ausztriában elkövetett lopás miatt; a férfi a móri ügy nyomozása során ezzel a bűncselekménnyel indokolta a pénzgyarapodást.

A rendőrség eleinte Kaiser Edét és Hajdú Lászlót gyanúsította a 2002. május 9-én elkövetett móri vérengzéssel. Az FB első fokon 2004 decemberében ítélte Kaiser Edét tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre a móri bankrablás és más fegyveres rablások miatt; Hajdú Lászlót más fegyveres rablások miatt ítélte 15 évre. A vádirat szerint Kaiser volt az, aki Móron a bankfiók ajtajában állva elküldte az érkező ügyfeleket, amíg ismeretlenül maradt társa a bankfiókban lemészárolta a nyolc embert.

A Fővárosi Ítélőtábla 2005. október 25-én jogerőre emelte Kaiser Ede büntetését, ugyanakkor hatályon kívül helyezte Hajdú László vonatkozásában az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasította az FB-t.

A Nemzeti Nyomozó Iroda több mint egy éve figyelt fel W. Róbertre és a börtönben azóta öngyilkosságot elkövetett N. Lászlóra. Tavaly januárban jelentették be, hogy összefüggés van a móri bankrablás és a veszprémi postásgyilkosság között, pár hét múlva pedig elfogták a gyanúsítottakat. N. László lakásán megtalálták az elkövetéshez használt fegyvert, a bankfiókban talált talplenyomathoz tartozó cipőt, illetve egy Tatabánya melletti erdőben az elkövetéskor használt fegyverből származó töltényhüvelyeket.

A Fejér Megyei Bíróságon jelenleg is folyik a W. Róberttel szembeni eljárás, a Fővárosi Főügyészség április 2-án előre kitervelt, több emberen nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt emelt vádat a férfi ellen a móri ügyben. A vádirat szerint ő követte el azt, amivel korábban Kaisert vádolták. A bankfiók ajtaján megtalálták az ujjlenyomatát, s a férfi beismerő vallomást is tett.

Kaiser Ede két és fél éve töltötte a jogerősen kiszabott szabadságvesztést, ügyében áprilisban rendeltek el perújítást, az újabb bizonyítékok szerint ugyanis feltehetően mégsem ő követte el a móri bűncselekményt.

A perújítási eljárás szerdán kezdődött meg a Fővárosi Bíróságon. A tárgyaláson Kaiser Ede elismerte bűnösségét és fenntartotta korábbi vallomását a Keleti pályaudvari pénzváltó, két pénzszállító és a csepeli posta kirablása, valamint fegyverelrejtés, kábítószer-használat és útlevéllel való visszaélés ügyében.

Tagadta azonban, hogy egy harmadik pénzszállítórablás során szándékosan lőtt volna a pénzszállítóra. Mint mondta, az autó elejére célzott, nem a sofőrre, és ezen állításának alátámasztására poligráfos vizsgálatot is vállal.

A móri bűncselekménnyel kapcsolatban kijelentette, nem érzi magát bűnösnek. Kitért arra, valóban volt egy barátnője Móron, akkor tűnt fel neki a bankfiók, de semmilyen előkészületet nem tett a kirablásra. Az ügyész kérdésére válaszolva kijelentette: nem ismerte sem N. Lászlót, sem W. Róbertet, nem volt hozzájuk semmi köze. A tárgyalás szerda délután tanúk meghallgatásával folytatódott. (MTI)