Orbán, óvatlanul, jól hangzó szlogennel ajándékozta meg demokrata ellenfeleit. Kérdés, a demokraták akarnak-e, tudnak-e a helyzettel kezdeni valamit.

A Kedves Vezető – a korrektség kedvéért ismerjük el: egy konkrét összefüggésben – hihetetlen tömörséggel, lényegre törőn fogalmazta meg a maga és tágabb, főleg „gazdasági” értelemben vett családja  általános „politikai” programját: nem csinálunk Európát Magyarországból...

Itt olvasható a szöveg a maga egészében az orbáni – szokás szerint hazug – kontextusban.

Az első pillanattól világos volt, hogy Orbánék nem akarnak Európát csinálni az általuk elbitorolt országból. Európában nem szokás visszamenőleges és személyekre szabott „törvényeket” alkotni; nem szokás az „országgyűlést” szinte folyamatosan kivételes állapotban üzemeltetni; nem szokás a politikai ellenfélről úgy beszélni, hogy az egyet jelentsen a parlamenti váltógazdaság tagadásával. Nem szokás rárontani a legelesettebbekre; általában nem szokás békeidőben állandóan hadat viselni; Európában nincs demokratikus ország, amelyben az oktatást vissza akarnák vetni évtizedekkel korábbi állapotába, és szétvernének minden, a köznépet kiszolgáló rendszert, az egészségügyet is; Európában nem szokás, hogy a „kormánypárt” megszállóként viselkedjen abban az országban, amelyben csupán kormányzásra kapott fölhatalmazást.

Európában már régóta nem szokás az embereket Pelikán elvtársnak nézni.

Európában a miniszterelnököknek nincs saját (köz)médiájuk; médiabirodalmuk, különösen fasisztoid tartalmakban gazdag médiabirodalmuk sincs. Európában a kormányon lévők nem szokták a szeszélyeik, hatalmi-gazdasági érdekeik útjában lévő, közérdeket védő törvényeket egyik napról a másikra félresöpörni.

Európában közpénzek, legalábbis „törvény” erejénél fogva, nem szokták közpénz jellegüket elveszíteni...

Európában nem szokás baltás gyilkos kiadása révén stabil szövetségesre szert tenni...

Folytathatnám, de minek: sapienti sat.

Igaz ugyan, hogy Ady mostanában sokat idézett mondatai fájdalmasan aktuálisak:

Komp-ország, Komp-ország, Komp-ország... Legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között. Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza.

...

Idealisták és gonosztevők összeálltak. Álság levegő-köveiből várakat csináltak. Teleujjongták a világot, hogy a Kárpátok alatt kiépült Európa. A Nyugattal szórványosan már régen elmátkázódtak itt lelkek. Magyarország durva ember-matériájából már kicsillant egy sereg differenciálódásra érett és alkalmas molekula.

A nagy Humbug nem Európának ártott meg. A hazugságot itthon hitték el.

De ez is Ady: 

Március van s határtalan az Élet.

Március van – s az alkalom maga magát kínálja: a demokratákat összefoghatja az Orbán sugallta szlogen:

Csináljunk Európát Magyarországból!

Ez nem egyszerűen szlogen; nem csupán arra jó, hogy kampányolni lehessen vele: alkalmas lehet gazdag politikai tartalom befogadására is. Alkalmas arra, hogy kifejezze a lényeget: demokratáknak totálisan szembe kell fordulniuk az orbáni önkénnyel.  Alkalmas lehet arra, hogy – az európai jogállamiság helyreállításáig – minden demokratikus törekvést, erőt (leszámítva az esetleg harmadikutassággal simliskedőket) összefogjon.

Ez a szlogen erkölcsi-politikai dilemma elé állít mindenkit:

Orbán és társasága vagy EU – ez a kérdés, válasszatok!

Ha az orbáni önkény demokratikus ellenzéke, beleértve a 'civileket' is,  komolyan vehető erővé tudná magát formálni, minden bizonnyal számíthatna arra, hogy 'a magyar emberek' többsége minden hülyítés és vadítás dacára Európát választaná.