Vízműcsődökre készül a kormány
A Kormány a közvagyon megóvása érdekében döntött egyes, a víziközmű-szolgáltató ágazatban működő társaságok stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánításáról - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, ami azt jelenti, hogy bevonta az érintett cégeket az államilag védetten felszámolható cégek körébe. (Így zajlik a Malév, a Mal, vagy épp a Gyulai felszámolása.)
Mindez azt jelenti, számítanak arra, hogy egyes vízművek csődbe mehetnek. Ha ezt történik, akkor az állami felszámoló garantálja a működés folytonosságát. Igaz, a vízműcsődök esetén erre nincs szükség, mert ilyenkor a törvény szerint közérdekű üzemeltetőt kell kijelölni. A vízművek technikája és a vízkészlet pedig nem kerülhet a felszámolási körbe, mert az tartós állami tulajdon. Valójában, csak az ingó- és ingatlan vagyon marad a felszámolásra.
Vagyis, igazuk lett azoknak a lapunknak korábban névtelenül nyilatkozó szakembereknek, akik a közműadó és a rezsicsökkentés kapcsán csődöket jósoltak. Korábban a Népszabadságnak azt mondta egy neve elhallgatását kérő vízmű-vezérigazgató, lesznek olyan cégek, amelyek a közműadó befizetésének napján, vagy azt követően nagyon hamar csődbe mennek, mert a befizetendő adó padlóra küldi őket, pénzügyileg.
A rezsicsökkentés vizes részéről ugyan még nincs döntés, de sok társaságnál az is okozhat pénzügyi problémákat.
Noha ezeket az érveket a kormány akkoriban nem kívánta meghallani, saját indoklásuk is ezzel cseng egybe, igaz, ők a méretgazdaságosságot hangsúlyozzák. Nem is alaptalanul.
- A szétaprózódott üzemeltetői struktúra évtizedek óta a szektor egyik súlyos problémája, amely napjainkban is komoly működési kockázatot jelent - írják, hozzátéve: Magyarországon a privatizáció kezdetéig 33 vállalat látta el a víziközmű-szolgáltatói feladatokat. Jelenleg az öt állami regionális víziközmű-társaság és a két fővárosi szolgáltató üzemelteti az ország kiépült víziközmű infrastruktúrájának harmadát, míg a fennmaradó kétharmadon mintegy 200 szolgáltató osztozik. A magyarázat szerint a szétaprózódott tulajdonosi szerkezet a működési nehézségek mellett jelentősen eltérő szolgáltatásminőséget és fogyasztói árakat eredményezett, az átfogó fejlesztések elmaradását, késedelmét okozta. (A fejlesztések elmaradása durva általánosítás – volt példa erre is, és arra is, hogy a cégek átfogó korszerűsítési programokat hajtottak végre).
Ám, mivel nagyon sok cég részben vagy egészben önkormányzati, a szektor tulajdonosi strukturájának átrendezése - amely végeredményét tekintve államosítás - komoly érdeksérelmeket és politikai feszültségeket fog okozni. Érdekes azonban, hogy amikor a vízműcégek koncentrációjával a Gyurcsány-kormány végén és a Bajnai kabinet alatt próbálkozott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hatalmas politikai botrány lett az ügyből. A Fidesz akkor a vízművek kiárusításáról beszélt, végül letettek a tervről. Most, ugyanaz valósul meg, máshogy.
- A stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítással a felszámolás küszöbére kerülő vállalatok működőképessége az általános gazdasági szabályoktól eltérő, speciális jogszabályi keretek között tartható fenn. Az érintett társaságot a meginduló eljárásban fizetési moratórium illeti meg, beszállítói nem függeszthetik fel folyamatos ellátását. Bármilyen kötelezettségvállalás vagy kifizetés kizárólag a kijelölt vagyonfelügyelő, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. jóváhagyásával történhet meg - hangsúlyozza a minisztérium közleménye.
- A kormányzat az önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel együttműködve az egészséges, biztonságos, igényes szolgáltatási színvonalú, ugyanakkor költséghatékony és megfizethető ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és –tisztítás biztosítására, a víziközmű-rendszer folyamatos fejlesztésére törekszik - írják mindemellett.