A békésszentandrási a legnagyobb vízerőmű-fejlesztés az elmúlt közel harmincöt évben; helyét a vízlépcső 1942-es átadásakor már előkészítették a vízépítő elődök - hangsúlyozta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára a mai projektindító ünnepségen. A Hármas-Körösön megvalósuló beruházással évente mintegy 8 ezer tonna széndioxid-kibocsátás kerülhető el - tudósít a tárca.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy nagyobb duzzasztóművek létesítése helyett a kiskapacitású vízenergia-termelés előnyeit indokolt kiaknázni Magyarországon. A vízenergiahasznosítás szempontjából ugyanis a hazai domborzati adottságok illetve a vízenergia-vagyon szétszórtsága ugyanis nem kedvezőek.

Ezt elsősorban  a kisebb folyók szabályozhatóságában fontos szerepet betöltő 10 megawatt (MW) alatti kisvízerőművek, valamint a folyómedrekbe telepített 100-500 kilowatt (kW) teljesítményű átáramlásos turbinák szolgálják – mutatott rá.

A kisvízerőművek leginkább lokális környezetben, saját energiafelhasználás céljából jelenthetnek hatékony és gazdaságos megoldásokat - hangsúlyozta. Ezért a kormány az utóbbiak létesítését tartja a nemzeti érdekekkel összhangban állónak. Bencsik János beszédében kiemelte, hogy Magyarország a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben (2010-2020) 2020-ig 14,65%-os megújuló energia részarányt tűzött ki célként. Ezt az arányt a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatásával megvalósuló projekt több mint 54 ezer lakos számára tudja biztosítani.

A most induló fejlesztés következtében megvalósuló, 2 MW teljesítményű létesítmény az ország ötödik legnagyobb vízerőműve lesz. A járulékos kisvízerőműhöz szükséges duzzasztás már a békésszentandrási duzzasztómű hetven évvel ezelőtti üzembe helyezése óta létezik. Az erőmű a Hármas-Körös bal partján kialakítandó megkerülő csatornára épül. A Hydro Power Consulting Kft. 1 milliárd forint KEOP-támogatást nyert el a fejlesztéshez. A teljes projektköltség több mint 2,5 milliárd forint. A beruházás várhatóan 2012 őszére fejeződik be.

Ugyancsak uniós forrás felhasználással bővítik a pornóapáti, ikervári és felsődobszai erőműveket, melyek összteljesítménye 0.8 MW-tal gyarapítja majd a hazai megújuló kapacitásokat. A négy beruházás együttesen évente 11 ezer 264 tonna széndioxidkibocsátás-csökkenést eredményez.