Eszerint az élelmiszer-forgalom júniusban 0,7 százalékkal, míg az iparcikkek eladása 0,5 százalékkal bővült a gyenge tavalyi évhez képest. Ráadásul a halovány, 0,7 százalékos élelmiszer-forgalmi eredmény is csak úgy jött össze, hogy hozzászámolták a trafikok becsült forgalmát, anélkül viszont súlyos mínuszban lenne az élelmiszer-fogyasztás. (A részletes adatot erről még nem tette közzé a KSH.)

Az "élelmiszer" kategória összesített számába ugyanis a tényleges élelmiszerek mellett beletartoznak a szakboltok, így a trafikok forgalma is. A korábbi hónapokban a 3, majd 2 százalékos bővülés csak a nemzeti trafikok forgalmának volt köszönhető, mivel - mint az a részletes adatokból kiderült - már akkor is súlyos mértékben, 4-5 százalékokkal esett az élelmiszer-fogyasztás. Így könnyen lehet, hogy a mostani gyengébb eredmény mögött az élelmiszer-fogyasztás még nagyobb mértékben esett, mint korábban.

A KSH – illetve vélhetőleg a kormányzati kommunikáció – hangsúlyozza: nőtt a kiskereskedelmi forgalom júniusban. Ez azonban - mint azt sokszor megírtuk – nem, illetve csak papíron igaz.

Tavaly ősz óta ugyanis a KSH a korábbi becslése helyett a dohányboltok online kasszáiból származó tényleges forgalmat használja. Mivel korábban a dohánypiac a KSH becsléséhez képest 30 százalékkal nagyobb volt – ekkora volt az akkori trafikok, dohányeladóhelyeken a szürkeáru aránya –, így az online adatszolgáltatás miatt ősztől ez a többlet hirtelen megjelent a kiskereskedelmi forgalmi mutatóban, fiktív bővülést produkálva.

Bár a KSH minden alkalommal leírja, hogy a korábbi adatokat nem lehet összehasonlítani az ősz óta érkező adatokkal, ez a hivatalt és a kormányzatot sem igazán zavarja abban, hogy ezt a nem létező növekedést valós piacbővülésként állítsa be.

Így miközben például májusban a valós élelmiszer-eladások 5,1 százalékkal zuhantak, közben a trafikok miatt papíron 8,1 százalékos "élelmiszer"-forgalombővülést lehetett kimutatni, amit (a korábbi hónapokhoz hasonlóan) a kormány sikerként könyvelt el.

A júniusi adat negatív meglepetése a gyenge 0,5 százalékos iparcikkforgalom. Az iparcikk esetében ugyanis nem volt olyan torzító tényező, mint az élelmiszernél, így ott valósnak lehetett elfogadni a korábbi hónapokban érezhető bővülést. Igaz, a jó tavaszi eredményeknél is sejthető volt, hogy az iparcikk szegmens forgalmát a közületek üzemanyag-fogasztása (no meg az olcsó benzinárak), és nem a lakossági fogyasztás pumpálta fel.

A júniusi adatból úgy fest, hogy a lakossági fogyasztás itt is erősen visszaesett, mivel miközben továbbra is négy százalék felett bővül a benzin- és üzemanyag-forgalom, addig az iparcikkek alig hozták a tavalyi bázist, azaz: az egyre mélyebb recesszióba gyűrűzött élelmiszerpiac mellett immáron az iparcikkeknél is összeesett a lakosság fogyasztása.

Júniusban az összesített adat szerint 1,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. (A trafikok új módszertan szerint számított forgalma alapján viszont 3,8  százalékos volt a bővülés júniusban.)

Nincsenek elragadtatva az adatoktól az MTI-nek nyilatkozó elemzők sem. Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary vezető elemzője kiemelte: az adatok alapján visszaesett a kiskereskedelmi forgalom bővülése, a régi módszertan szerint 1,3 százalékra a májusi 2,4, illetve az áprilisi 6,5 százalék után. A júniusi jóval alacsonyabb még az első fél év 3,6 százalékos átlagos növekedésénél is. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez az utolsó hónap, amikor figyelembe kell venni a kiskereskedelmi adatok mérésében beállt módosításokat.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint látványos lassulás következett be júniusban, a vártnál és az előző havinál is gyengébb volt a kiskereskedelmi forgalomnövekedés. Kifejtette: a csökkenő ütemű növekedés valószínűleg folytatódni fog a következő hónapokban, főleg a bázishatások kiesése miatt, mivel júliustól már az új módszertan szerint számítják a bázisadatokat is.