A BRFK után a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnöldözési Parancsnoksága is elutasította a Megyeri híd építőinek csődbűntett miatt tett feljelentését - értesült a Népszabadság. Az indoklás szerint az ügyben elrendelt feljelentés-kiegészítés adataiból kétséget kizáróan megállapították, hogy objektív büntethetőségi feltételek hiányában csődbűntett miatt nem indítható eljárás. Azért nem, mert a hitelezőinek több százmillióval tartozó Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezetek Zrt. felszámolását a bíróság még nem rendelte el, noha azt az elmúlt hónapokban többen kezdeményezték. A Ganz Acél eddig sikeresen hárított minden felszámolási kísérletet.

Azonban a Megyeri híd építői már egyre türelmetlenebbek. Magyar György ügyvéd, aki csődbűntett miatt „ismeretlen tettes" ellen bűntetőeljárás kezdeményező cégek egy csoportját képviseli, a Népszabadságnak azt mondta: több kisvállakozás tönkrement, van, amelyiket már fel is számolták, sőt olyan is, ahol a tulajdonos háza is elúszott.

A hitelezők mind kis cégek, amelyeknek a szó szoros értelmében a létük múlik azon, hogy megkapják-e az elvégzett (és átvett) munkájuk ellenértékét. Többen már kilátásba helyezték a híd erőszakos lezárását, de vannak olyan cégek is, amelyek a visszabontásától sem riadnának vissza.

Az építők eredetileg csalás miatt tettek feljelentést, a BRFK azonban feljelentés-kiegészítést követően arra a következtetésre jutott, hogy az ügyben csalás gyanúja fel sem vetődhet, a csődbűntetté azonban igen. A csődbűntett nyomozása viszont nem a rendőrség, hanem a vámőrség hatáskörébe tartozik, ezért a BRFK továbbdobta a labdát a VPOP-nak. Olyan gyorsan megszabadultak az ügytől, hogy Magyar György szerint a feljelentőket sem értesítették a nyomozás elutasításáról.

A vámnyomozók viszont nem értik, hogy a BRFK - ahol a legutóbbi időkig, amikor még a redőrség volt az illetékes az ilyen ügyekben eljárni, többször nyomoztak csődbűntettek miatt - miért állította azt, hogy „a feljelentett cselekmény csődbűntett lehet".

Csődbűntett miatt nyomozás a felszámolási eljárás megindítása után végrehajtott, a hitelezők kielégítését akadályozó ügyletek miatt indítható - magyarázza a helyzetet a VPOP egy nevének elhallgatását kérő munkatársa. Mivel az adós cég, a Ganz Acél ellen még nem indult felszámolási eljárás, ez az út nem járható. Hiába kezdeményezték ugyan többen is a cég felszámolását, azt a bíróság még nem rendelte el.

A hitelezőket összefogó Magyar György ügyvéd - mint elmondta - több frontos támadásra készül a Ganz Acél ellen a hitelezők érdekében. Panaszt nyújt be a vámőrség nyomozást elutasító határozata ellen az ügyészségre, abban a reményben, hogy a Fővárosi Főügyészség a panasz elbírálása közben tisztázza majd azt is, miért pingpongoznak a hatóságok sérelmeik orvoslását kérő vállalkozókkal. Másfelől a versenyjog és a konszernjog alapján is vizsgálatokat kezdeményeznek a Gazdasági Versenyhivatalnál és az APEH-nél.

- Nyilvánvaló, hogy a Megyeri híd építésére szánt költségvetési pénzek egy része eltűnt valahol félúton az államkassza és a munkálatokat ténylegesen végző vállakozók között. Elgondolkodtató, hogy senkit nem érdekel, hol, és hogyan - fogalmazott Magyar György.

A Népszabadság úgy értesült, a rendőrségen és a vámőrségen külön-külön lefolytatott feljelentéskiegészítés alapján mégiscsak felvetődik a csalás gyanúja az ügyben. Kérdés, hogy így látja-e az ügyészség, s ha igen, meglépi-e azt, amit az Il Ferro károsultak esetében meglépett. A rendőrség abban az ügyben is csak a számvitel rendjének megsértésének gyanúját vélte felfedezni, ezért továbbküldte az aktákat a vámőrségre. A károsultak panaszát akkor az ügyészség is elutasította. Miután a vámnyomozók kiderítették, hogy több más és súlyosabb bűncselekmény gyanúja is felvetődik az ügyben, a Fővárosi Főügyészség korábbi álláspontját felülvizsgálva nyomozásra utasította a vámőrséget azokban a bűncselekményekben is, amelyekben a rendőrség lett volna hivatott eljárni.

Megyeri híd