Elutasította a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon, jogerősen a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank állammal szembeni keresetét szerdai tárgyalásán, a bank az egyoldalú szerződésmódosítási feltételei tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánta megdönteni.

A másodfokon eljárt ítélőtábla érdemben osztotta az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék véleményét: a hitelintézet nem tudta megdönteni azt a törvényi vélelmet, amely minden egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségét tisztességtelennek minősíti

Az ítélőtábla elutasította a felperes hitelintézet kérelmét, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mivel megítélése szerint erre nincs lehetősége. Előzetes döntéshozatalt pedig azért nem kért az Európai Bíróságtól, mivel nem merült fel olyan probléma, amely közösségi jogszabály értelmezését igényelte volna.

A bíróság ítélete indoklásában kifejtette, hogy a polgári jog szabályai szerint a kölcsönös érdekeket kiegyenlítő alku folyamán alakul ki egy szerződés tartalma. Érvényesülnie kell azonban a jóhiszeműség és tisztességesség elvének, továbbá ha a szerződés jogszabályba, illetve a jó erkölcsbe ütközik, akkor semmis.

Amennyiben jogszabályi rendelkezés válik a szerződés tartalmává, az is csak akkor lesz tisztességes, ha egyértelmű előírásokat tartalmaz. A keret jellegű jogszabályi feltétel nem ilyen.

A per alapját adó törvény hét elvet sorol fel, amelyek mindegyikének meg kell felelnie a szerződéses kikötéseknek, mert ha csak egybe is beleütköznek, akkor tisztességtelennek minősül a szerződés. A törvény eleve tisztességtelennek minősíti a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosítási feltételeit, amely vélelmet az állam ellen indított perben dönthetik meg.
A szerdai ilyen perben a bíróság csak az első feltételt, az átláthatóságot vizsgálta, ugyanis már ennek sem feleltek meg a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank egyoldalú szerződésmódosítási feltételei. Ezek után a többi feltételt már felesleges volt vizsgálni.

Az átláthatóság követelményének alapvető feltétele az, hogy a fogyasztó előre lássa: milyen gazdasági változások, miképpen hatnak az ő törlesztési terhére. Miután a fogyasztó tárgyalási pozíciója és információi hátrányosabbak a bankéhoz képest, nem irreális elvárás az, hogy a várható kockázatokat a bank mérje fel. Ezt követően pedig érthetően tárja azokat a fogyasztó elé, aki így eldöntheti: vállalja-e azokat.