VÉRTES ANDRÁS, GKI

– Sem újabb válságról, sem W alakúrecesszióról nem lehet beszélni, egyszerűen arról van szó, hogy lényegesen lelassult a világgazdaság kilábalása a 2008-as krízisből – állítja a GKI vezérigazgatója, aki kiemeli, hogy a fő erőcentrumok mindegyikében növekedés tapasztalható, még ha csekélyebb is a reméltnél. Az elmúlt mozgalmas hetek egyik paradoxonaként említi, hogy az Egyesült Államok jól jött ki az adósságplafon emelése körüli csatározásokból, hiszen a rövid távú amerikai kötvények hozama esett és már a nullához közelít. Ez azt jelzi, hogy a Standard & Poor’s leminősítése ellenére a piacon még mindig az egyik legbiztosabb befektetésnek tartják ezeket.

– Ahogy a világ lassul, úgy lassulunk mi is – evez hazai vizekre a szakértő, aki a második negyedéves 1,5 százalékos GDP-növekedési adatot ezzel együtt is elszomorítóan alacsonynak tartja. A GKI a 2011-re vonatkozó, 2,5 százalékos GDP-bővülési várakozását 2 százalékra szállítja lesz, de az 1,5 százalék sem tűnik irreálisnak. Jövőre pedig szerintük a kormány által remélt 3 százalék helyett 1-1,5 százaléknyi pluszt tud magából kipréselni a magyar gazdaság.

Vértes szerint a gyenge teljesítményben vastagon benne van a kormány elhibázott gazdaságpolitikája. A magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását, a kirívóan magas válságadókat, a fedezetlen adócsökkentések által okozott bevételkiesést említi elsősorban, mint amelyek a növekedés reményére építő gazdaságpolitika kudarcához vezettek.

A magánnyugdíjpénztári vagyonból mintegy ezermilliárd forint egyenesen bement a költségvetésbe, 530 milliárd a nyugdíjakra, a többi a MÁV és a BKV konszolidációjára és a presztízs okokból felszámolásra ítélt PPP-konstrukciók kiváltására folyik el, az oroszok Mol-pakettjének megvásárlásáról már nem is szólva. Vértes elismeri, hogy a közlekedési vállalatok adósságát rendezni kell, de nem most és nem így, egyetlen tollvonással.

A következmények világosak: a legversenyképesebb ágazatokat sújtó válságadók miatt elmaradnak a beruházások, befagy a hitelezés, a terheket az érintettek pedig megpróbálják továbbhárítani a fogyasztókra. A belföldi keresletet a hazai piacra termelő kis- és középvállalkozások sem tudják érdemben növelni, a lakosságtól pedig ilyen eladósodottság és törlesztési kötelezettségek mellett nem lehet várni, hogy a vásárlásaival fellendítse a kiskereskedelmet ezzel adva lendületet a növekedésnek.

A svájci frank brutális megerősödése kiszívja a gazdaság erejét. A GKI friss számításai szerint, ha marad az év végéig a 240 forint körüli frankárfolyam, akkor 2011 egészére a várt 200 helyett 225 forintos átlagos árfolyam adódik majd. Ez 200–250 milliárd forintot vesz ki a lakosság zsebéből, azaz szőröstül-bőröstül bekebelezi a most kipostázott magán-nyugdíjpénztári reálhozamokat. Az eredmény: a fogyasztás ahelyett, hogy nőne, stagnálni fog.

Vértes András szerint az Orbán-kormány hamar eljátszotta a pénzt és a bizalmat, de még semmi sincs veszve. A költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásához és a gazdaság növekedési pályára állításához szemléletváltásra van szükség. Először is tárgyalóasztalhoz kell ülni a nemzetközi szervezetekkel. A „kipaterolt” valutaalappal kötni kellene egy úgynevezett elővigyázatossági megállapodást, hangsúlyozva a piac felé, hogy az abban szereplő összeg lehívását nem tervezzük. Ez bizalomerősítő lépés, csökkenti a befektetők kockázatát.

Azonnali hatállyal csökkenteni kellene a válságadókat. A távközlési szektorra vonatkozó különadót eleve el kellene törölni, mert annak a felhasználása sérti az uniós jogot. Ha ezt megtesszük, cserébe Brüsszel leállíthatná az ebben az ügyben megindított és elmarasztalásunkkal fenyegető vizsgálatot.

A bankadót a felére lehetne mérsékelni azoknál a pénzintézeteknél, amelyek vállalják, hogy hitelkihelyezéseiket szinten tartják vagy növelik. Jelenleg ugyanis a céltartalékolás és az extra adó felemészti a bankok nyereségét, és a zömmel külföldi tulajdonban lévő anyabankok így nem érdekeltek abban, hogy magyarországi hitelforgalmukat dinamikusan növeljék. A költségvetés bevételi oldalán a rendteremtést szolgálná az egykulcsos jövedelemadó eltörlése, az ingatlanadó kivetése, a kiadási oldalon a presztízsberuházások leállítása, a PPP-konstrukciók békén hagyása. Egy sor olyan tétel, amit az Orbán-kormány vívmányaként kezel, ezért visszavonásuk nem egyszerű.

Vértes András szerint a lényeg, hogy mihamarabb visszatérjünk az épeszű gazdaságpolitikához. Populizmussal ugyanis láthatóan nem sokra megyünk.