galéria megtekintése

Brüsszel még beinthet a nagy magyar trafikbiznisznek

Az írás a Népszabadság
2015. 08. 29. számában
jelent meg.


Batka Zoltán
Népszabadság

Vizsgálja a dohánynagyker monopóliumának kiosztását az Európai Bizottság. Egy panasz nyomán mérlegelik, hogy a magyar eljárás megfelel-e az uniós versenyszabályoknak. A bizottság szerint a nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített cégfúzióknál is ki kellene kérni a Gazdasági Versenyhivatal álláspontját. Szerintük így átláthatatlan, hogy a magyar kormány kinek miért adja meg a felmentést a fúziós eljárás alól.

Vizsgálja az Európai Bizottság a trafikellátót. Azon belül is annak szentelnek figyelmet, hogy sérülnek-e a versenyfeltételek az egyszereplőssé tett dohány-nagykereskedelmi piacon, amely évi több százmilliárd forintos forgalmat és tízmilliárdos nagyságrendű biztos hasznot jelent a kiválasztottnak. A brüsszeli eljárásra rálátó forrásaink szerint az is elképzelhető, hogy ha Brüsszel tiltott állami támogatásnak minősíti a BAT és a Continental kormány által bebetonozott üzletét, úgy akár fel is függesztheti a kormányhatározat végrehajtását, azaz megakaszthatja a tervek szerint novemberben induló trafikellátó működését.

A magyar állam eljárása is vizsgálat tárgya lehet, hiszen nemzetstratégiai minősítéssel akadályozták meg, hogy a Gazdasági Versenyhivatal megvizsgálhassa a BAT és a Continental közösen létrehozott cégét – amely megkapta a trafikellátó monopóliumát.

A testület megerősítette korábbi értesülésünket, miszerint Brüsszel egy panasz nyomán vizsgálatot indított a nemzeti trafikellátó kapcsán, amiben arra keresnek választ, hogy az egyszereplőssé tett dohánynagykereskedelmi rendszer megfelel-e az uniós szabályoknak. Ismeretes: a dohány-nagykereskedelmi koncessziót meglehetősen sajátos körülmények között kapta meg a British American Tobacco és a kormányközeli Continental Zrt.

 

A kormány a trafikellátó indulására szánt novemberi határidő szűkösségével – illetve ezzel összefüggésben ellátásbiztonsági igényekkel – indokolta, hogy kijátszotta a nemzetstratégiai kártyát.

Valószínűbb azonban, hogy a milliárdos bizniszt e kedvezményezett körnek kijátszó kormányzati emberek maguk is tudták, hogy a GVH súlyos aggályokat fogalmazna meg,

elvégre a nagykerbizniszből kimaradt dohányipari cégek is hangoztatták versenyügyi aggályaikat amiatt, hogy saját termékeik terítésével az állam a versenytársukat bízta meg.

Ráadásul a két cég a kiskereskedelmi piac több mint harmadát tudhatja magáénak. Az igazsághoz hozzátartozik: más uniós országokban is van arra példa, hogy a kormány nemzetstratégiai vagy más politikai okokból mentesít egyes vállalkozásokat a versenyhatósági vizsgálat alól.

A Continental teherautója. Brüsszel szerint kétes a siker
A Continental teherautója. Brüsszel szerint kétes a siker
Veres Viktor / Népszabadság

– Ám jóval átláthatóbb ez az eljárás, mint Magyarországon – idézte érdeklődésünkre Ricardo Cardoso, a bizottság versenyügyekben illetékes szóvivője a testület korábbi megállapítását a versenytörvény 2013. novemberi magyar módosításáról. A parlament ekkor döntött úgy, hogy a kormány rendelettel közérdekből – így különösen a munkahelyek megőrzése, az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése, az ellátás biztonsága érdekében – nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítsen egyes vállalkozásokat, és az ezekhez tartozó beruházásoknál, cégfúzióknál nem szükséges kikérni a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

2013 óta a kormány több nagyberuházást nyilvánított nemzetstratégiai fontosságúvá: így kerülte el a GVH próbáját a Főgáz államosítása, a brüsszeli pályázati pénzek szétosztását végző szoftvert kifejlesztő, majd a tulajdonos halála után állami tulajdonba került Welt 2000 Kft., de így nem kellett kikérni a versenyhatóság engedélyét akkor, amikor az MKB bank fölött az állam megszerezte az ellenőrzést.

Brüsszel – mint azt a 2014-es kommentárjában is leszögezte – úgy látja, hogy a magyar kormánynak is a többi állam példáját kellene követnie.

Más tagállamokban ugyanis az ilyen kiemelt vállalkozások esetében is a helyi versenyhivatal lefolytat egy előzetes vizsgálatot, majd annak eredményére támaszkodva dönt a kormány arról, hogy a feltárt esetleges piactorzulás ellenére is megéri-e kiemeltté nyilvánítani egy beruházást.

Ezzel szemben Magyarországon a GVH-nak jelenleg az ilyen ügyekben semmiféle vizsgálati joga nincs, így azt sem lehet tudni, hogy a kormány döntéseinek milyen hatása lehet a piaci versenyre, illetve sérülnek-e a magyar fogyasztók érdekei.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.