galéria megtekintése

Vége az offshore buliknak, de hazardőrök mindig lesznek

Az írás a Népszabadság
2015. 07. 30. számában
jelent meg.


F. Szabó Emese
Népszabadság

Az EU és az OECD által javasolt szigorítások révén néhány éven belül nem lehet az unión belül offshore cégek mögé bújni. A Kajmán-szigetek megmarad menedéknek, de a nagykutyák terepe lesz, a kisebbek adózhatnak a trükközés helyett.

Nem sok esélye marad az unión belüli céges trükközésnek: öt éven belül a szabályozás szinte lehetetlenné teszi a közösségen belül az offshore-ügyletek titokban tartását. A nyilvános és átlátható környezet nem kedvez a szürketranzakcióknak. A nyilvánosságnak komoly lökést ad, hogy az Európai Parlament egy központi és lényegében bárki által hozzáférhető adatbázis létrehozásáról döntött a közelmúltban. A tagállamoknak 2017-ig kell saját szabályozásukba illeszteni az új adatbázist, a honlapot és a lekérdezések rendszerét – mondta lapunknak Fajcsák Gábor, az RSM DTM adómenedzsere.

A tanácsadók, ügyvédek ingyen kapnak hozzáférést a rendszerhez, kötelező lesz használniuk. Jól felfogott érdekük lesz kikutatni az általuk ellenjegyzett kontraktusok szereplőinek hátterét és végső haszonhúzóját, hiszen ha kiderül: nem tettek eleget ügyfél-azonosítási kötelezettségüknek, nekik is felelősséget kell vállalniuk. Ami komoly, ha az ügyletek kapcsolatba hozhatók terrorizmussal, pénzmosással vagy épp adócsalással.

Az adatbázishoz elvileg adott díjért mások, például újságírók is hozzáférhetnek, de nekik konkrét ügyet kell megjelölniük, miért kérik az adatokat. Annyi nem elég, hogy az újságíró kíváncsi. Így valószínűleg nem lehet majd megtudni, ki áll a letelepedési államkötvényt koordináló offshore cég mögött, csak ha vélelmezhető az ügyben például az adóelkerülés.

 
Az adatbázis lényegében mindent láthatóvá tesz, ami az unióban cégszinten történik: nem maradhatnak rejtve sem máltai, sem ciprusi, sem luxemburgi cégek tulajdonosai.

De ennél is többet megtudhatnak a hatóságok. A gyanús és eltitkolt pénzmozgásoknak ugyanis nemcsak az unió akar gátat vetni, hanem az OECD is. Utóbbi a kétoldalú adatszolgáltatásban látja a megoldást. Komplett számlatörténetet, pénzmozgásokat is ki kell adni, s nem lehet egyetlen pénzintézetnél sem titkos, azonosítás nélküli számla.

Más frontot is nyitott az OECD: az agresszív adótervezés ellen lép a G20-államok támogatásával. Az akcióprogram részletekbe menő szabályozást tartalmaz az adószabályok szigorítására, a cél az, hogy jelentősen csökkenjen az adóparadicsomokba áramló pénz mennyisége. Ezt a cégcsoporton belüli árképzés, a finanszírozási megoldások, egyes adókedvezmények és természetesen az államok közti információcsere szabályozásával próbálja elérni. Ezek beépülése a nemzeti jogszabályokba folyamatos.

Az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettség mellett az egyes, korábbi offshore-paradicsomnak minősülő államok már maguk is jelentős szigorításokat léptettek életbe. Málta és különösen Ciprus komoly politikai nyomás alá is került, hiszen az unió elvárta, hogy lépjenek fel a gyanús ügyletek ellen.

Kevesek luxusa lesz az egzotikus közgyűlés
Kevesek luxusa lesz az egzotikus közgyűlés
Richard Lough / Reuters

Hatásos eszköz volt a sumákságok megállítására a cégvezetőkről szóló szabályozás módosítása. Korábban szinte bármit aláírtak a ciprusi cégek úgynevezett ügyvezetői, a megbízott strómanok: visszadátumozott szerződéseket, hamis beszámolókat is. Ma már ők teljes vagyonukkal felelnek azért, amit aláírnak – mutatott rá Fajcsák. Legfeljebb hazardőrök vagy bűnözők vállalják, hogy belemenjenek hamis mérleg aláírásába vagy álkifizetések szignálására. Mindig lesz, akinek megéri ülni pár évet adott összegért cserébe, de az üzletszerű strómanság ideje lejárt.

Mivel a lebukás biztosra vehető, s a szabályok is tovább szigorodnak, az unión belül záros határidőn belül megszűnik az „offshoreozás”. Világviszonylatban más a helyzet, globálisan nem lehet felszámolni az efféle ügyleteket.

Vagyis a Kajmán- és a Seychelle-szigetek vagy Szingapúr továbbra is menedék lehet az adócsalók számára.

Ám az ilyen cégek fenntartása nagyon drága és körülményes: a folyamatos odautazás, adminisztrációs és egyéb kiadások finanszírozása nem két fillér. Sok esetben inkább megéri valami szerény társasági adót vagy osztalékot fizetni és törvényesen működtetni a céghálót. Az egzotikus szigetek és egyéb paradicsomok megmaradnak, ám csak a nagykutyák játékterei lesznek. A kisebbek inkább a legális csatornákba terelik ügyeiket és adóznak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.