Egyhangúan döntött úgy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, hogy szinten tartja az alapkamatot, amely így továbbra is 5,25 százalékon áll. Ahogyan Simor András elnök mondta, az elmúlt egy hónap történéseit áttekintve az látszik, hogy múlt péntekig hol alacsonyabb, hol magasabb volt Magyarország kockázati megítélése, de lényeges változás nem történt.

A kormány és az IMF-delegáció közötti tárgyalások megszakadása azonban növelheti a magyar kockázati felárat és a forint árfolyamának jelentős ingadozását hozhatja magával. Ezért döntött úgy a jegybank, hogy keresletet támaszt a forint iránt, és az uniós forrásokat a piacon váltja át forintra. Az MNB-nek tavaly óta van arra lehetősége, hogy azokat a közösségi pénzeket, amelyeket az EU utal át euróban Magyarország számára, és korábban a kormány a jegybankon belül váltott át forintra, a piacon értékesítse.

Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az MNB már  piacra is dobta a közösségtől kapott eurókat.

Ezen túlmenően a kudarcos hévégével kapcsolatban annyit mondott az elnök, hogy a monetáris tanács „sajnálattal vette tudomásul” a felülvizsgálati tárgyalások megszakadását, de  megnyugtatónak tartják a kormány eltökéltségét a költségvetési konszolidáció mellett. Igaz – tette hozzá Simor – a lépéseknek nem csak rövid, de hosszú távon is az egyensúlyteremtést kell szolgálniuk. Arra a kérdésre, hogy az egyeztetéseken jelen levő kollégáitól van-e információja arról, milyen volt a hangulat, tényleg volt-e kiabálás, azt válaszolta, nem akar intimpistáskodni, egy azonban biztos, Magyarországnak nem tett jót, hogy ez lett a végeredmény.  Az elnök kijelentette: amennyiben tartósan növekszik Magyarország kockázati felára, az az alapkamat emelését jelenti.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke - történelmi szintre értek