Ez a vasút segíti majd Szerbia és Magyarország fejlődését, és a lakosság javát szolgálja, de hozzájárul Kína és a kelet-közép-európai országok érdekeinek jobb és gyorsabb érvényesítéséhez is – jelentette ki Li Ko-csiang kínai miniszterelnök, miután Magyarország, Szerbia, Kína és Macedónia kormányfője szerdán a belgrádi Kína–Kelet-Közép-Európa-csúcstalálkozón aláírta a gyorsvasút megépítéséről szóló megállapodást. Szavai szerint Kína legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió, és a két év alatt megépülő vasút hozzájárul majd ezen gazdasági kapcsolat bővüléséhez.

Orbán Viktor magyar és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök Miniszterelnöki Sajtóiroda - Burger Barna / MTI

Alekszandar Vucsics szerb kormányfő az ipari fejlődés mellett a Magyarországgal és Macedóniával való kapcsolatok erősödését, valamint a gyorsabb utas- és áruforgalmat emelte ki. Becslése szerint a Budapest és Belgrád közti csaknem négyszáz kilométeres távot gyorsabban lehet majd megtenni vasúton, mint autópályán.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint a 2,89 milliárd dolláros (725 milliárd forintos) beruházás végrehajtási ütemtervét a szerb, a magyar és a macedón vasúttársaság, a megvalósíthatósági tervet Kína készíti el, és a pénzügyi fedezetet is a kínai partner biztosítja. Kína előreláthatólag a beruházás összértékének 85 százalékára ad hitelajánlatot, ennek pontos feltételei a kínai, a magyar és szerb vállalati beruházási részvétel arányától függnek. A tervek szerint a vasútvonal, amelyen két és fél óra alatt lehet majd megtenni a szerb és a magyar főváros közti utat, 2017 végére készül el.

Bárhogy lesz is, a Budapestet Belgráddal összekötő vasút a határ mindkét oldalán ad majd munkát az egyelőre ismeretlen szempontok alapján kiválasztandó építőknek. A magyar területen mintegy 160 kilométeres vonalon az első kihívás, hogy a Kelebiáig vezető pálya nagy része olyan, mint a Széchenyi-hegyi gyermekvasút: a fővárosi Soroksári úttól az országhatárig a vonatok egyetlen vágányon közlekednek. A másodikat az első világháború után szedték fel, és az elbontott sínpár az 1972-ben megkezdett villamosítás során sem került vissza a helyére.

Mivel nemzetközi vasútvonalról van szó, európai minimumnak tekinthető a második pálya megépítése, emellett pedig mindenképpen az alapoknál kezdik majd a kivitelezők a meglévő sínek korszerűsítését. Az aktuálisan óránként 80-100 kilométeres sebességű közlekedésre alkalmas pálya most nem a legjobb állapotban van, a vonatok haladását sebességkorlátozások, szakszóval lassú jelek akadályozzák. A vasúti térképeken 150-es számmal jelölt vasútvonal majdani építőinek talán az egyetlen jó hír, hogy a sínek aránylag könnyű, sík terepen futnak. Se emelkedő, se meredek lejtő. Így nagyobb, a projekt költségeit drasztikusan megemelő műtárgyakra, alagutakra, viaduktokra előreláthatólag nem lesz szükség. Kína azért támogatja a beruházást, mert így a görög kikötőkben kirakodott árui vasúton juthatnak el Nyugat-Európába.