 |
Garancsi örül minden nyugtának
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Ahogy János, a balatoni kereskedő, úgy több mint százezer társa sem választhat szolgáltatót a pénztárgéphez, mint mondjuk az okostelefonjához. A pénztárgépekbe be van égetve a kommunikációs modul, s amikor három éve megvette az online kasszát több mint százötvenezer forintért, nem is nagyon volt miből választani: minden modellben a Mobil Adat Kft. SIM chipjei voltak.
Akkor még a Mobil Adat Kft. 2300 forintért adta a szolgáltatást. – 2013 végén a Nemzetgazdasági Minisztérium az év végén egy rendelettel a kis kasszák esetében 1500, a PC-s kasszák esetében 2500 forintban határozta meg az adatforgalmi díjat – írta lapunknak Brasnyó Péter, a Mobil Adat ügyvezetője és résztulajdonosa.
Ez akkor azt jelentette, hogy a kiskasszás kereskedők előfizetési díját 800 forinttal jóárasította Varga Mihály rendelete, a PC-s berendezésekét viszont 200 forinttal drágította. Ez már akkor sem számított olcsónak, de még azért összehasonlítható volt a mobilnet tarifáival. Igaz, ezt nehezíti, hogy hivatalosan nem tudjuk, mekkora a gépek adatforgalma átlagosan: sem a Mobil Adat, sem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem árulta el, adótitokra hivatkozva. Ráadásul a minisztérium rendelete értelmében a magyar pénztárgépekben csak külföldi szolgáltató SIM kártyája kerülhet – a Mobil Adat a magyar Vodafone közreműködésével szerez be ilyet.
Vizsgálat indulhat
A Gazdasági Versenyhivatalhoz e tárgyban versenyfelügyeleti eljárás nincs folyamatban – írta kérdésünkre a versenyhatóság, amely a kérdéseinket panaszként értékelte, és az ügyet továbbította az illetékes osztálya felé. Ennek nyomán akár vizsgálat indulhat.
Noha a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete előírja, hogy a hatósági árat minden év decemberében felül kell vizsgálni, az ármegállapításkor és a felülvizsgálatkor pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a piaci szereplők véleményét is ki kell kérni, az ár felülvizsgálata a jelek szerint elmaradt. A szaktárca nem reagált az eljárás részleteit firtató, több mint két hete küldött kérdéseinkre. S bár hasonlóképpen tettek a mobilszolgáltatók is, informális úton megtudtunk: 2013 vége óta nem volt egyeztetés.
Ezt támasztja alá az médiahatóság válasza is, amely szerint sem 2014 végén, sem 2015 végén nem érkezett hozzájuk felkérés a szakmai álláspont kialakítására. Pedig a hatóság 2013-ban részt vett a folyamatban, s rögzítette: fontos, a pénztárgépek üzemeltetőinek a lehető legkevesebb költséget okozza az online kasszák működtetése. Jelezte továbbá, hogy a hatósági ár ennek az elérését megnehezíti. Javasolta, hogy inkább maximumárat határozzanak meg. Ez végül 2014 decemberében történt meg: a vonatkozó rendeletet módosították úgy, hogy maximum 1500, illetve 2500 forintot kérhetnek a szolgáltatók. Ám hiába a könnyítés, az ár mégsem csökkent.
Online pénztárgépek száma (2016. május 31.)
| Bekötött gépek száma | 223 049
| | |
Ebből kis kassza
| 185 631
| Mobil Adat-os kis kassza
| 100 000*
|
| PC-s kassza | 37 418 | Mobil adat PC-s kassza | 14 500*
|
| Szüneteltetve | 16 000
| | |
Működő kassza összesen
| 206 000
| Mobil Adat összesen
| 115 000* |
Forrás: NAV, Mobil Adat éves jelentés / *Népszabadság-becslés
|
Emiatt Garancsiék aligha szomorkodnak. Az online pénztárgépekbe beégetett SIM-chipeket forgalmazó, így a kasszák mobil adatátvitelét biztosító Mobil Adat Kft. tavaly kétmilliárd forint árbevételhez jutott azoktól a kiskereskedőktől, akik online pénztárgépeket üzemeltetnek. Hogy melyik szolgáltató hány gépnél biztosítja a kapcsolatot, azt üzleti titokra hivatkozva a NAV nem árulta el.
Idejében ugrottak a lehetőségre
Erre az állami szabályozás miatt speciális piacra még idejekorán, 2013 első fél évében startolt rá a Brasnyó Péter és Hauser Gábor alapította Mobil Adat. Hauserről már akkor megírtuk, hogy ralirepülős sporttársa volt az online kasszák bevezetését a NAV oldaláról felügyelő informatikai elnökhelyettesnek. A vállalkozás egyik alapítójának, egy amerikai, offshore jellegű cégnek a helyén később Tiborcz Istvánhoz köthető tulajdonos is feltűnt, mígnem a kormányfő bizalmasaként ismert Garancsi Istváné lett a vállalkozás 90 százaléka 2014 őszén.
Frissítés: az NGM reakciója
Cikkünk megjelenése után a Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbi álláspontját juttatta el szerkesztőségünkhöz:
"A hatósági árról a gazdasági tárca többször is egyeztetett az érintett piaci szereplőkkel. Az egyeztetések során a szolgáltatói oldal a hatósági ár emelése, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium a hatósági ár csökkentése mellett foglalt állást.
A szolgáltatást nyújtók egy része szerint a hatósági ár jelenlegi mértéke olyan alacsony, hogy veszteséget okoz számukra ennek a szolgáltatásnak a nyújtása, és amennyiben a hatósági ár mértéke tovább csökkenne, akkor megszüntetnék ezt a szolgáltatást.
Ugyanakkor jelenleg a pénztárgépekbe a mobilszolgáltatók sim-chipjein keresztül történik ténylegesen az adatszolgáltatás. Ha – a hatósági ár csökkenése miatt – valamelyik mobilszolgáltató úgy vonul ki erről a piacról, hogy a szolgáltatás biztosítását nem adja át más mobilszolgáltatónak, akkor azok a pénztárgépek, amelyek ehhez a mobilszolgáltatóhoz tartoznak, nem tudnak adatot szolgáltatni az adóhatóság felé, azaz nem használhatók jogszerűen tovább. Ennek a helyzetnek az elkerülése kiemelten fontos, hiszen a tárca a 2-3 éve megvásárolt új pénztárgépet használó üzemeltetőket nem hozhatja abba a helyzetbe, hogy ismét új pénztárgépet kelljen vásárolniuk.
Az eddigi egyeztetéseken tehát a gazdasági tárca a pénztárgépet használó vállalkozások érdekét képviselve nem módosította az online pénztárgép és az állami adó- és vámhatóság közötti adatkapcsolatot biztosító szolgáltatás hatósági árát, azaz a piaci szereplők kérése ellenére sem járult hozzá a hatósági ár megemeléséhez.
Természetesen a tárca továbbra is dolgozik azon, hogy a vállalkozások terheit enyhítse, és amennyiben a piaci feltételek adottak, akkor csökkentse az online pénztárgép és az állami adó- és vámhatóság közötti adatkapcsolatot biztosító szolgáltatás hatósági árát.
A Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatosan vizsgálja a piaci viszonyokat, azaz hogy történt-e olyan jelentős változás, amely képes a hatósági árral érintett szolgáltatások – egészének vagy csak egy részének – árát csökkenteni. Kiemelt szempont ugyanakkor, hogy a szolgáltatás magas adatbiztonsági minősége továbbra is biztosított legyen. Fontos megjegyezni azonban, hogy a pénztárgépekhez kapcsolt NAV-hoz történő, adattovábbításra alkalmas mobil-szolgáltatás nem hasonlítható össze a mobilinternet szolgáltatással. Az előbbi egy jóval szélesebb körű, biztonságos, hozzáférhetetlen és - a pénztárgépet használó vállalkozó üzleti adatainak védelme érdekében – az adatkapcsolat titkosságát biztosító szolgáltatást jelent."
A minisztérium fenti álláspontja sem tesz említést arról, hogy sor került-e a hatósági ár felülvizsgálatára, azon felek bevonásával, amelyet az NGM rendelete előír. A minisztériumnak cikkünk megjelenése előtt két héttel a következő kérdéseket tettük fel:
- Számszerűen milyen tételek alapján állapította meg a miniszter a 74/2013-as rendelet szerinti hatósági árat az online pénztárgépek adatkommunikációjáért?
- Mely szolgáltatók véleményezték az ármegállapítást és miként?
- 2014 és 2015 során sor került-e a díj felülvizsgálatára?
- Megfelel-e az ártörvénynek a megállapított ár?
- Mi az oka annak, hogy miközben az adatforgalmi díjak világviszonylatban esnek, az online kasszák esetében sem a maximum hatósági ár, sem pedig az alkalmazott árak nem változtak?
- Kérte-e az NGM a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatát arról, hogy érvényesül-e a verseny ezen a speciális piacon?
