hiszen a mostani nyugdíjrendszer nem tőkefedezeti. Vagyis ami pénz a számlán van, az valójában nincs, hiszen az nem a munkavállalóé, számlatulajdonosé, az csak egy összeg, amelyet tőle levont az állam járulék címén. Ezt jelenleg a felosztó-kirovó rendszerben a nyugdíjasok kapják meg, ám a befizetett összegből lehet majd következtetni a majdani nyugdíj összegére. Hogy ez mekkora lesz, az persze a mindenkori jogszabályok fényében jelenleg nem határozható meg biztosan.
Emellett Varga szerint örvendetes, hogy a magyar lakosság egyre inkább a megtakarítások felé hajlik, s az állam támogatja is ezeket a megtakarításokat. Ez így van, ám azt is érdemes hozzátenni, hogy ezek a támogatások sok évvel ezelőtt kerültek a törvénybe, az állam legutóbb annyit tett, hogy a nyugdíjbiztosításokat is beemelte a támogatotti körbe 2013-ban. Ezt azonban némiképp csökkentette, hogy az szja kulcsa folyamatosan csökken, vagyis a ténylegesen igénybe vehető kedvezmény összege egyre kisebb. Ráadásul az adókedvezmények jelentős részét el is szippantja a családi adókedvezmény. Ez persze nem változtat azon, hogy az adórendszer támogatja a nyugdíjpénztári, egészségpénztári befizetéseket, a nyugdíjbiztosításokat és a lakástakarék-pénztárakat egyaránt.
Az öngondoskodás azért is elengedhetetlen, mert ma a kétmilliót is meghaladja a nyugdíjasok száma, a foglalkoztatottaké pedig ennek csak a kétszerese. Vagyis ha a népesedési ráta továbbra is romlik, egyre többe kerül a nyugdíjrendszer fenntartása, amely így is a GDP kilenc százalékát emészti fel. Ma még stabil a finanszírozás, de azért tenni kell, hogy ez így is maradjon.
Varga szerint a mostani környezet kedvez a megtakarításoknak, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy a bérek folyamatos emelkedésével – gyakorlatilag nulla inflációs nyomás mellett – az átlag számára is lehetővé vált az öngondoskodás valamilyen formája. Ez látszik az adatokban is, folyamatosan emelkedik a lakosság megtakarítási rátája. Ezt erősítette az államháztartás stabilizálása és a növekedés megtartása – sorolta Varga.
|
Varga Mihály egy energiaital-gyártó logisztikai központjának átadásán Szikszón
MTI |
A adósságszintet sikerült csökkenteni részben az állami vagyon értékesítésével. A foglalkoztatás is nőtt.
A közfoglalkoztatás képes arra, hogy integráljon munkavállalókat, de a cél, hogy őket a piac fel tudja szívni – magyarázta. Jelenleg erre alig van példa, a közmunkások mintegy hét százaléka tudott elhelyezkedni, ami borzasztó kevés, de erre nem tért ki Varga. Arra viszont igen, hogy a magyar gazdaság végre meg tudta haladni a válság előtti szintet.
|
Csak állunk és nézünk
Teknős Miklós / Népszabadság |
A beruházási ráta meghaladta a húsz százalékot, s nemcsak a járműiparban. Ez, a húsz százalék feletti szint megőrzése a cél a továbbiakban is.
De sajnos ismerjük a mondást, hogy ha minden rendben van, akkor valami el fog romlani – mondta. S olyan felhők jelentek meg az ég alján, amelyből zivatar lehet, a nemzetközi szervezetek nyesik vissza a növekedési várakozásokat. Ennek egyik eleme a kínai gazdaság lassulása, ám ez hazánkat nem igazán érinti, az export két-három százalékát teszi ki a kínai piac. Kész szerencse, hogy nem jött össze a keleti nyitás. Visszahúzó a Fed várható kamatemelése, az alacsony nyersanyagárak.
Egyelőre homályos Lázár csomagja, de milliárdokat hozhat
Egyelőre homályos, mennyit is nyerünk majd egyénileg azzal, hogy januártól egy sor illeték, díj és egyéb, bosszantó fizetnivaló szűnik meg. A teljes csomagot azonban mindannyian álljuk: éves szinten könnyedén meghaladhatja a tízmilliárd forintot a költség. F. Szabó Emese cikke: >>>
Ezen sokat nem tudunk változtatni, amit mi tehetünk, az az uniós források lehívásának felgyorsítása, előrehozása, a banki hitelezés felfuttatása és a foglalkoztatás növelése. Évente 150 ezer embert vonunk be a közfoglalkoztatásba, de jobb lenne a rugalmas munkavégzés révén sokukat a munkaerőpiacra visszavinni. Cél a lakásépítés növelése, programot állítunk össze ennek ösztönzésére – mondta Varga, de annál többet itt sem mondott el.
