A 2010 előtti évek arról szóltak, hogy ha valami baj volt az országban, miként lehet a kisembereken "tekerni-csavarni egyet". Elvettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi bért a közszférában, és jelentősen csökkentették a családi pótlékot - sorolta Varga Mihály.
Az ország 2008-ban csődbe ment, nem tudta fizetni lejáró adósságait, azután fordultak az IMF-hez, az Európai Unióhoz, hogy segítsen. Adtak 20 milliárd eurót, de "ingyen ebéd nincs", és a kölcsönadó meghatározta, mi történjen az adóssal - fogalmazott.

Mint megjegyezte, aztán jött a jó bevált recept, mit kell megszüntetni, mire kell kevesebb támogatást adni, hol kell még faragni a kiadásokon, "úgy, hogy az előbb-utóbb az embereknek vágott a húsába".

A választóktól bizalmat kapott Fidesz-kormány két dolgot állított a középpontba, ebből az egyik, hogy csak a munka révén boldoguljon az ország, a másik pedig, hogy kikerüljünk az adósságcsapdából - idézte fel a 2010-ben kitűzött célokat a nemzetgazdasági miniszter.

Az első cél érdekében vissza kellett állítani a munka és a dolgozó ember megbecsülését. "Ne azon nevessenek, aki dolgozni jár azok, akik otthon ülnek és várják a segélyt", hanem megpróbáljuk visszaterelni a munka világába mindazokat, akik évek óta nem tudtak elhelyezkedni, vagy - ne adj' isten - nem is akarnak dolgozni - mondta Varga Mihály.

A különböző jogi és pénzügyi átalakításokkal sikerült elérni, hogy a 2010-es 3,8 millióról 2014 júliusára 4 millió 127 ezerre emelkedett azok száma, akiknek az országban volt munkája - emelte ki a gazdaságpolitikus.

Varga Mihály kitért a közmunkát illető lebecsülő kritikákra, és úgy fogalmazott: én örülnék a legjobban, ha mindenki egyből piaci alapú munkalehetőséget kapna, (...) de ez nem lenne reális, becsapnánk az embereket, ha ezt ígérnénk". Amit ígérni tudunk a munkanélkülinek az az: nem segélyt akarunk adni neki, hogy "várja a postást", hanem a közmunkán keresztül többet vigyen haza, mint a segély, és jövedelemből tartsa el a családját - fűzte hozzá.

A nemzetgazdasági miniszter a másik nagy kormányzati cél, az adósságcsapdából való kikerülés előtti állapotot úgy jellemezte, hogy 2004 és 2008 között eladósodott az ország, így a vállalkozások, az önkormányzatok és a magánszemélyek egyaránt. 2010-ben oda jutottunk, hogy mintegy 800 ezer devizahiteles szerződés volt, ami azt jelezte, hogy minden negyedik-ötödik magyar család ilyen hiteleket vett fel, amelyek árfolyama a gazdasági válság hatására drasztikusan megváltozott az adós kárára - mondta.

Mint felidézte, az idén azonban a magyar igazságszolgáltatás kimondta: a hitelező bankok a fogyasztói kölcsönszerződések esetében tisztességtelenül jártak el az ügyfelekkel szemben.

"A Kúria döntését törvénybe iktattuk", és a parlament szerdán fogadta el azt a jogszabályt, amely elszámolási kötelezettséget ír elő a bankoknak, úgy, hogy ezek közül a deviza alapúakat a jövő évben az elszámolás után forintosítsák is - mondta Varga Mihály.