Összességében mintegy ezermilliárd forintos pluszkiadástól mentesült Magyarország a kormány devizaadósságokat csökkentő intézkedései következtében - mondta a nemzetgazdasági miniszter szerdán az M1 Ma reggel című műsorában. 

Mivel a jelzálogos devizahitelek döntő többsége svájcifrank-alapú, különösen figyelik, hogy a svájci frank árfolyama hogyan változik a forinthoz képest - fejtette ki Varga Mihály. A svájci frank árfolyamküszöbének eltörlése miatt a tavaly törvénybe foglalt árfolyamrögzítés jelentősen segítette a devizahiteleseket, hiszen a svájci frankot 256, az eurót pedig 309 forinton rögzítették. Így összesen körülbelül 700 milliárd forintos törlesztőrészlet-növekedéstől sikerült megmenteni a devizahiteleseket. Varga Mihály kiemelte: 2010-hez képest alacsonyabb az államadósságban a devizaarány, ami mintegy 170 milliárd forinttal kisebb törlesztést eredményezett. A tavaly előtörlesztett önkormányzati adósságnak köszönhetően 85-90 milliárd forintos a könnyebbség.

Összességében így ezermilliárdos pluszkiadástól mentesültünk - jelentette ki a nemzetgazdasági tárca vezetője. "Magyarországon az elmúlt évek következetes adósságleépítő politikájára volt szükség ahhoz, hogy most ez a probléma jóval kisebb legyen" - fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy az üzemanyagár-csökkenés miért nem érvényesül például a kenyér árában, amikor a pékszövetség benzináremelkedés esetén mindig figyelmeztet ennek áremelő hatására, Varga Mihály kifejtette: a Nemzetgazdasági Minisztérium is vizsgálja az inflációs folyamatokat, és az látszik, hogy a kereskedelem egy része lassabban érvényesíti a fogyasztói árak csökkenését. A helyzetet a devizahitelezéshez hasonlította. Árfolyam-növekedéskor egyből nőtt a törlesztőrészlet, az ellenkező irány viszont nem nagyon hozott változást - fejtette ki. Hozzátette: figyelemmel kísérik, hogy mely szektorokban hogyan alakulnak az árak.

Varga Mihály légből kapottnak nevezte a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) számításait, amelyekkel a testület arra figyelmeztetett kedden, hogy a vasárnapi zárva tartás 200-250 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést, valamint 25-30 ezer munkahely megszűnését okozná. Kiemelte: a VOSZ és a Liga Szakszervezetek a vasárnapi kiskereskedelmi forgalom teljes eltűnésével számolnak, holott azok nagy része, aki vasárnap vásárol, majd hétfőtől szombatig teszi ezt meg.

"Nyilvánvalóan egy bizonyos kisebb arányú vásárlás eltűnhet a forgalomból, de hogy teljes egészében azzal számoljunk, hogy ez eltűnik, nonszensz, lehetetlen" - mondta. Varga Mihály a munkahelyek megmaradásával számol, mivel egyes felmérések szerint a szektor inkább létszámhiánnyal küzd. A foglalkoztatási szolgálat például 2500 üres kereskedelmi álláshelyről tudósított.