Az államadósság 2016. december 31-ére tervezett mértéke a GDP 73,3 százaléka, az idén év végi 74,3 százalék után - derül ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból, amelyet szerdán nyújtottak be az Országgyűlésnek.
Az államadósság 2016. december 31-ére tervezett mértéke a GDP 73,3 százaléka, az idén év végi 74,3 százalék után. A dokumentum szerint az államháztartás 2016. december 31-ére tervezett adóssága 25 898,5 milliárd forint, 303,7 forint/euró, 289,4 forint/svájci frank és 276,3 forint/amerikai dollár árfolyam mellett.A kormány szerint az idei 3,1 százalékos után 2016-ra 2,5 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedéssel tervezte a kormány a jövő évi költségvetést, amely a GDP arányában 2,0 százalékos hiányt irányoz elő.
A makrogazdasági prognózisból kiderül, hogy a fogyasztás további élénkülésére épül a költségvetés tervezete. A kormány a háztartások vásárolt fogyasztásának 3,6 százalékos növekedésével számol 2016-ra az idén várható 2,9 százalékos és a tavalyi 1,7 százalék után. A lakosság tényleges fogyasztása árnyalattal szerényebb ütemben, 2,9 százalékkal emelkedik, a közösségi fogyasztás pedig 3,0 százalékkal mérséklődik az erre az évre várható 1,5 százalékos növekedés után.
|
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (balra) átadja jövő évi büdzsé tervezetét Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének
Kovács Tamás / MTI |
A beruházások növekedése a tavalyi kiugrás (+11,7 százalék) és a várhatóan tisztes idei 5,8 százalékos növekedés után jövőre már visszaesik és 0,9 százalékkal elmarad az idei szintjétől. Ennek következtében a GDP-n belül a beruházási hányad az idei 21,5 százalékról 20,6 százalékra mérséklődik.
A háztartások vásárolt fogyasztásnak jelentős növekedésével szemben a közösségi fogyasztás és a beruházások csökkenése következtében a 2,5 százalékos GDP-növekedésből 1,6 százalékos a belföldi felhasználás növekménye. A költségvetés benyújtott tervezete megerősítette, hogy a fogyasztói árak idei stagnálása után 2016-ra 1,6 százalékos inflációval számol a kormány. Ehhez képest - valószínűleg a közalkalmazotti életpálya modellek miatt 2,1 százalékos GDP-deflátorral számol.
A kormány számításai szerint a termékek és szolgáltatások exportja 2016-ban újra az importnál gyorsabb növekedési ütemet ér el, ezzel a külső egyensúly tovább javul és a fizetési mérleg GDP-arányos többlete 5,4-ről 5,9 százalékra emelkedik.
Mínusz 55 milliárd a bankadóból
A pénzügyi szervezetek különadójából 89,2 milliárd forint bevételt tervez 2016-ban a kormány, 55 milliárddal kevesebbet a 2015. évi 144,2 milliárd forintos elvárásnál - derül ki parlamentnek szerdán benyújtott jövő évi költségvetés tervezetéből.
A törvénytervezet szerint a bankadó csökkentése az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodás alapján a hitelezés bővítésének elősegítését célozza.
A bankadó alapja a 2014. évi korrigált mérlegfőösszegre módosul.
Korábbi közlések szerint 2016-ban a bankadó mértéke a mérlegfőösszeg 0,53 százalékáról 0,31 százalékára csökken.
A távközlési szektor különadói nem csökkennek érdemben. A távközlési adó jövő évi előirányzata 56 milliárd forint, közel azonos az idei 56,4 milliárd forinttal. A közműadóból 52,2 milliárd forint bevétel várható 2016-ban, szemben az idei 54 milliárd forintos előirányzattal.
A reklámadóból 10,9 milliárd forint költségvetési bevételt tervez a kormány az idei 6,6 milliárd forint után.
Többet hagynak a kétgyermekeseknél
Jövőre tovább csökken a személyi jövedelemadó mértéke, a mintegy 350 ezer kétgyermekes szülő családi adókedvezményének összege pedig nő. A költségvetési törvényjavaslat indoklásában az áll, hogy így 2016-ban 145 milliárd forint marad a családoknál.
A parlament honlapjára szerdán felkerült javaslat alapján az átlagkeresettel rendelkező kétgyermekes családoknak jövőre 116 ezer forinttal több jövedelmük lesz.
A kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását ösztönző gyed extrára jövőre 24 milliárd forinttal fordítanak többet a bevezetés előtti (2013-as) szinthez képest. Az idei összeghez képest 8 milliárd forinttal, mintegy 5 százalékkal nő a gyed extrának köszönhetően a családoknál maradó összeg. 2016-ban már a teljes esztendőben igénybe vehető lesz az új családi otthonteremtési program, a célra 9-10 milliárd forint keretösszeget biztosítanak.
A tervezet szerint jövőre folytatódik az ingyenes gyermekétkeztetési program; az ellátások támogatása az idei 58 milliárd forintról 70 milliárd forintra emelkedik.
A koragyermekkori intervencióban szerepet vállaló pedagógiai szakszolgálatok 600 millió forinttal kapnak többet jövőre. A felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokban dolgozó örökbefogadási tanácsadók bérére 1,4 milliárd forinttal több jut, mert a kormány döntése értelmében kiterjesztik rájuk a pedagógus-életpályát.
A gyedre fordított idei 109,5 milliárd forint jövőre 116,3 milliárdra emelkedik a javaslat szerint, a jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások összege pedig 125,6 milliárd forintról 133,1 milliárdra nő.
Nyertesek és vesztesek
Az ideihez képest mintegy 50 milliárd forinttal, csaknem 300 milliárd forintra emelnék a jövő évi honvédelmi kiadások keretét. A parlament honlapjára felkerült dokumentum szerint a honvédelmi tárca jövőre csaknem 4 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO költségvetéséhez, ezen felül a NATO Biztonsági Beruházási Programjához való hozzájárulásként is több mint 2 milliárd 290 millió forintot biztosítanak. A dokumentum rögzíti továbbá, hogy a honvédelmi illetményalapot évente a költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. A javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2016. január elsejétől 40 140 forint. A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ a működési költségeken felül több mint 5 milliárd forintos támogatáshoz juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti honvédkórháznak 215 millió forintos beruházási forrást is beterveztek a költségvetésbe.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium viszont 11 milliárd forinttal kevesebbet kap. A tárcának 92,139 milliárd forint támogatást és 8,23 milliárd forint saját bevételt irányoz elő. A támogatás legnagyobb részét, csaknem felét - 45,22 milliárd forintot - jövőre is a külképviseletek igazgatására fordíthatja a KKM, az idén erre kisebb összeg, 39,3 milliárd forint jutott. A minisztérium igazgatására az idei összeghez - 7,27 milliárd forint - képest jövőre majdnem ugyanannyit, 7,53 milliárd forintot költhet a tárca.
Csökkenhet a Miniszterelnökség támogatása is azt követően, hogy a tárca büdzséje növekvő feladataival párhuzamosan jelentősen emelkedett az idén. A 2016-os költségvetési javaslat szerint a Miniszterelnökség jövőre 183 milliárd forintból gazdálkodhat az idén rendelkezésére álló 210 milliárd forint helyett. Ez az összeg azonban lényegesen több annál a 43 milliárd forintnál, amennyiből a Miniszterelnökség a kormányszerkezet átalakítása előtt, 2014-ben gazdálkodhatott. A Miniszterelnökség fejezetében a legnagyobb támogatási tételt - csaknem 115 milliárd forintot - ezúttal is a megyei és a járási kormányhivatalok költségvetése jelenti. Emellett az is a tárca költségvetésében szerepel, hogy a paksi atomerőmű-beruházásra jövőre 113 milliárd forintot biztosíthatnak az idei 28 milliárd forint után.
Több pénzből gazdálkodhat viszont jövőre a Belügyminisztérium (BM), illetve a tárcához tartozó rendészeti szervek többsége. A tárca az idei 483,7 milliárd forint állami támogatással szemben 504,7 milliárd forintot kapna jövőre. Ezzel együtt a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a büntetés-végrehajtás, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a katasztrófavédelem, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a vízügyi igazgatóságok és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala is több pénzt kapna jövőre. A BM-nek 27,5 milliárd forint bevételt irányoz elő a javaslat, így a kiadási előirányzata 532,2 milliárd forint. Kis mértékben - 12,3 milliárd forintról 12,2 milliárd forintra - csökkenne ugyanakkor a Terrorelhárítási Központ tervezett büdzséje és a rendőrség támogatása is az idei 254 milliárdról 249,8 milliárd forintra.
Nőnek az egészségügyre fordítható források is. A háziorvosi ellátás 10 milliárd forinttal kap többet, de 5 milliárddal emelkedik az összevont szakellátás kerete is az ideihez képest. Az előterjesztés szerint az Egészségbiztosítási Alap jövő évi előirányzata 1963,7 milliárd forint, szemben az idei 1912 milliárd forinttal.
Lényegesen nem változik az ideihez képest a jogi területek büdzséje a jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint. A bírósági fejezet kiadási főösszege 92,787 milliárd forint, ez az idei 89,8 milliárdnál csaknem 3 milliárddal magasabb. Megegyezik az idei és a jövőre tervezett kiadási főösszeg az Alkotmánybíróság esetében, ahol ez 1,797 milliárd, és az ügyészségnél, ahol pedig 39,88 milliárd.
Az Igazságügyi Minisztérium jövő évre tervezett kiadási főösszege 16,434 milliárd, ami csaknem félmilliárddal elmarad az ideitől. Az ombudsmani hivatal jövő évi költségvetése 1,307 milliárd, ami pedig 18 millióval kevesebb az ideinél.
Az idénre megszavazottal egyező összeget irányoz elő a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatására a 2016-os költségvetés szerdán benyújtott tervezete. A dokumentum szerint 69 milliárd 861 millió forintot fordítanának e célra. A költségvetési előterjesztésben az szerepel: a kormányzati szektorba besorolt, államháztartáson kívüli szervezetek adóssága 2016 végére várhatóan 165,7 milliárd forint, ezen belül a Médiaszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) - elsősorban a székházvásárlással és beruházási kiadások finanszírozásával kapcsolatos - hiteltartozása 40,3 milliárd forint.
Az NFM kétszer annyit kap
Több mint duplájára, az idei mintegy 248 milliárd forintról jövőre 516,6 milliárd forintra nő a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) tartozó területek támogatása a szerdán benyújtott 2016. évi költségvetési törvényjavaslat szerint.
A fejezeti kezelésű előirányzatok között a jövő évi tervezetben megjelenik a kiemelt közúti projektek támogatása, amelyre 160 milliárd forintos támogatást terveztek be; az idei büdzsében nem volt ilyen sor. Ezenkívül az NFM területei közé sorolták a sportlétesítmények fejlesztését és kezelését, amelyen belül a legmagasabb, csaknem 36 milliárd forintos támogatást a Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatására irányozták elő.
Az NFM jövő évi kiadási előirányzata 876,84 milliárd forint, magasabb mint a 2015-ös 581 milliárd, miközben a tárca bevételi előirányzata 85,709 milliárd forint az idei 53,881 forintot követően.
A tárca fejezetében szereplő Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet jövőre 1,6 milliárd forint támogatással számolhat és 913 millió forint bevételt tervezhet.
Az Országos Atomenergia Hivatal 2,69 milliárd forint bevétellel, és az idei 392 millió forintnál jóval magasabb, 1,736 milliárd forint támogatással számolhat, míg a Nemzeti Közlekedési Hatóság jövőre 31 milliárd forint bevétellel tervez kiadásaira.
A fejezeti kezelésű előirányzatokból kiderül, hogy a Győr-Gönyű kikötőfejlesztésre 200 millió támogatást szánnak, a közúthálózat fenntartására és működtetésére pedig csaknem 59 milliárd forintot. Az útdíj rendszerek működtetésére 18,3 milliárd forint támogatást irányoz elő a törvényjavaslat.
A hazai fejlesztésű programok közül a Hungaroring Sport Zrt. támogatására 12 milliárd forintot, a gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzatra 1,24 milliárd forintot, a hazai fejlesztésű programok célelőirányzatra pedig 160 millió forintot javasolnak.
Az infokommunikációs ágazati programok közül űrtevékenységgel kapcsolatos feladatokra 2,358 milliárd forintot irányoztak elő 2016-ra.
A PPP-programokból az autópálya rendelkezési díj 110,490 milliárd forint kiadással szerepel a javaslatban, a Művészetek Palotájának működtetéséhez 11,251 milliárd forint, a sportlétesítmények PPP bérleti díjához pedig 646,3 millió forint hozzájárulást terveznek.
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. működésére 440,8 millió, a megyei és fővárosi kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek támogatására 330 millió, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatására 61,3 millió forintot terveznek.
Ételre kevesebbet adnak, de többől nevelnek
Közel 12,5 milliárd forinttal az önkormányzatok támogatása nő. Az előterjesztés 661 milliárd 741,7 millió forintban határozza meg a terület előirányzatát. A helyhatóságok működésének általános támogatása, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok finanszírozása csökken, a köznevelési, továbbá a kulturális feladatok, valamint a kiegészítő támogatások összege viszont nő.
Új elem a fejezeten belül a támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekház működésének támogatása, erre több mint kétmilliárd forintot irányoz elő a kormány.
A hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátására 446,4 millió forintot különítene el a kormány a jövő évben. Az ideihez képest erre 4,5 millió forinttal kevesebb pénzt szánnak.
Az állam jóléte fontos
Ehhez képest jövőre arányaiban több jut az állam működésére és a jóléti funkciókra, miközben jelentősen csökken az adóssággal kapcsolatos kiadások, és a gazdasági funkciókra fordított összegek részesedése a büdzsében.
Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásaiból az idei 16,8 százalék után, jövőre 18,4 százalék jut az állam működési funkcióira, 2943,71 milliárd forint. Ebből a legnagyobb részt 2003,55 milliárd forintot az általános közösségi szolgáltatásokra költik. Ezen belül a törvényhozó és végrehajtó szervek kiadásaira 840,34 milliárd, a pénzügyi és költségvetési tevékenységekre és szolgáltatásokra 606,58 milliárd, külügyekre 80,32 milliárd, alapkutatásra 90,40 milliárd forintot szánnak.
A védelmi kiadásokat az ideinél jóval magasabbra 261,37 milliárd forintra tervezi a kormány, amelyek aránya így az idei 1,3 százalékról 1,6 százalékra emelkedik, a rendvédelmi és közbiztonsági kiadások aránya is nő, 3,6 százalékról 4,2 százalékra, elérik a 678,78 milliárd forintot.
A jóléti funkciókra jutó pénzek aránya 56,2 százalékról 56,6 százalékra emelkedik, összesen 9052,35 milliárd forintot tesz ki. Ebből e legtöbbet az oktatásra fordítja a költségvetés, összesen 1616,96 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy részesedése 10 százalékról 10,1 százalékra módosul. Az egészségügy részesedése is hasonló arányban változik, 8,5-ről, 8,6 százalékra, vagyis e területre 1 366,68 milliárd forintot szánnak 2016-ban. Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra jövőre 5049,23 milliárd forintot terveznek, ezzel részesedésük az összkiadásból 31,2-ről 31,6 százalékra emelkedik.
Csökken a lakásügyekre, települési és közösségi tevékenységekre és szolgáltatásokra szánt összegek aránya is, 2,9-ről 2,7 százalékra, miközben emelkedik a szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított pénzek részesedése 3,5-ről 3,7 százalékra.
A gazdasági funkciókra tervezett 2671,12 milliárd forint azt jelenti, hogy az erre fordított kiadások aránya 19-ről 16,7 százalékra nő. Ezen belül jelentősen, 2,7 százalékról, 3,8 százalékra emelkedik a közúti, és 1,7 százalékról 2,1 százalékra a vasúti közlekedésre fordított költségvetési pénzek aránya, az egyéb közlekedés korábbi 3,3 százalékos részesedése 1,2 százalékra csökken. A környezetvédelem is a relatív vesztesek közé tartozik, az eddigi 2 százalék helyett, az összkiadások mindössze 1,5 százalékára számíthat jövőre.
Az államadósság kezelése 2016-ban az idei 7,1 százalék helyett már csak a kiadások 6,8 százalékát igényli majd 2016-ban, szám szerint 1079,63 milliárd forintot.
Stadion, stadion, stadion
A kormány által szerdán benyújtott jövő évi költségvetési javaslat szerint az állam 35,88 milliárd forinttal támogatja 2016-ban a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását. A 2017-es budapesti vizes világbajnokság megrendezéséhez szükséges egyes létesítmény-fejlesztések kiadásai 27,27 milliárdot tesznek ki.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) biztosított összegek között a sporttevékenység támogatása fejezet alatt található felsorolásból kiderül, hogy a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására 10,66 milliárd, az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítására, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása pedig 7 milliárd forint áll rendelkezésre. A versenysportok támogatására 1,3 milliárd forintot terveznek.
A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása 4,02 milliárd forintot jelent. A kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatására 3,68 milliárd, üzemeltetésre 1,88 milliárd jut. A versenysport és az olimpiai felkészülés szakmai támogatása 2,61 milliárdba kerül.
A nemzeti stadionfejlesztési programon belül a székesfehérvári Sóstói Stadion felújítására 4,26 milliárdot biztosít a kormány, a Bozsik Stadionra 2,94 milliárdot, a diósgyőrire pedig 2,64 milliárdot.
Egyformán 2,97 milliárd jut a tornaterem-építési és a tanuszoda-építési programra is.
A hazai fejlesztésű programokon belül a Hungaroring Sport Zrt. támogatási összege 12,02 milliárd forint.
Négy százalék az uniós fejlesztéseké
Az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra 1400 milliárd forintot költ a költségvetés jövőre, amely a GDP 4,0 százaléka - derül ki az Országgyűlésnek szerdán beterjesztett 2016. évi költségvetési törvényjavaslatból.
Az idei költségvetésben 2562 milliárd forint szerepel ezekre a célokra, az összeg a 2007-2013-as és 2014-2020-as uniós programozási időszakok találkozása miatt magasabb jóval a 2016-ra tervezettnél.
A törvényjavaslat indoklása szerint a 2014-2020 közötti tervezési időszakban összesen 12 ezer milliárd forint uniós forrás érkezik majd Magyarországra. A tervek szerint a fejlesztési, beruházási támogatások legalább 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítják, ez az elkötelezettség már a 2016-ös költségvetésben is tükröződik - áll a dokumentumban.
A törvényjavaslat szerint a jelenlegi uniós időszak programjai közül a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Programra (GINOP) jövőre több mint 308 milliárd forintot, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra (TOP) 106 milliárdot, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programra (IKOP) csaknem 203 milliárdot, a Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Programra (KEHOP) mintegy 120 milliárdot, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programra (VEKOP) pedig 32 milliárd forintot terveznek.
Az emberi erőforrás fejlesztési program csaknem 53 milliárd, a közigazgatás- és közszolgáltatás fejlesztési program 45 milliárd, a rászoruló személyeket támogató program több mint 3 milliárd forinttal szerepel a 2016. évi javaslatban.
Az indoklás szerint az előkészített infrastrukturális – közúti, vasúti, városi közlekedési, közmű és árvízvédelmi – projektek 2016-ban is kiemelkedő mértékű, több száz milliárd forintos támogatások révén valósulhatnak meg, jelentős források jutnak az oktatási, egészségügyi és szociális ágazatbeli fejlesztésekre, valamint az ügyfélközpontú közigazgatás és a hatékony, elektronizált közszolgáltatások fejlesztésére is.
A korábbi időszakkal ellentétben a megyék és megyei jogú városok előre meghatározott fejlesztési forráskerettel rendelkeznek, amire programot dolgoznak ki, ennek révén 2016-ban már jelentős, százmilliárd forintos nagyságrendű új fejlesztés valósulhat meg.
A dokumentum szerint a korábbiakhoz képest lényegesen jelentősebb szerepet kapnak a visszatérítendő források (hitelek, garanciák, kockázati tőke), így az egységnyi költségvetési támogatásból összességében több és nagyobb volumenű fejlesztés valósul meg úgy, hogy a források egy része visszatérül és újra kihelyezhető.
A törvényjavaslat kitér arra is, hogy a korábbiakhoz hasonlóan 2016-ban is több jogcímen érkezik jelentős összegű támogatás Magyarországra, amelyek a költségvetésben nem jelennek meg. Ennek oka, hogy ezekhez nem kapcsolódik kötelező nemzeti társfinanszírozás, illetve a kedvezményezettek körének, a támogatások összegének meghatározása nem a magyar hatóságok feladata.
