Ha minden jól megy, karácsonyra az utolsó devizahitel is megszűnik – ígérte a Népszabadságnak Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint a cél, hogy mindez az államnak ne kerüljön semmibe. A miniszter a csütörtökön megjelenő interjúban beszélt a devizahitel-mentőcsomag részleteiről, azt ígérve: a kárrendezés módjáról még egyeztetni fognak a bankokkal, sőt: várják a javaslataikat.

Varga Mihály közölte: a Bankszövetség konkrét javaslatokat fogalmazott meg a devizahitelek kivezetésének technikájára, amelyek viszont „csak részben veszik figyelembe a Kúria döntését". A miniszter ilyennek tekinti az árfolyamgát-rendszer kiterjesztését, vagy kötelezővé tételét. Szerinte még nem tartunk ott, hogy meg lehessen vonni a rendezés várható egyenlegét – a most a parlament elé kerülő jogszabályban csak rögzítik, hogy tisztességtelenek voltak a szerződések.

„A Kúria döntése nem zárt le minden pályát, a határozat megnyitja a lehetőséget arra, hogy a pénzintézetek vitassák a szerződéseik tisztességtelenségét. Amelyik bank úgy gondolja, hogy ő tisztességesen járt el, az nyilván pereskedni fog" – vázolta a következő lépést a miniszter, aki szerint a perek lezárása után jöhet majd az elszámolás és a kifizetés kérdése. Nem zárta ki, hogy azonnali kártérítést is kapjanak az ügyfelek, ám szavaiból úgy tűnik, a kormány más megoldást is el tud képzelni. „Amikor a jövőről gondolkodunk, nyilván a bankrendszer működőképességét nem veszélyeztetve olyan megoldások lehetségesek, amelyek a devizahiteleket ebben a formában megszüntetik, de mégis lehetővé teszik azt, hogy a törlesztésük gond nélkül megtörténjen. Ez jobb az ügyfélnek is, és jobb a banknak is" – közölte, hozzátéve: a cél továbbra is a devizahitelek forintosítása.

A miniszter az interjúban a reklámadót igazságossági kérdésnek nevezte, és úgy vélte: annak a célja az, hogy a kereskedelmi televíziók is kivegyék a részüket a közteherviselésből. Az RTL Klub ellen elrendelt vizsgálatát a miniszter azzal magyarázta: a cég veszteségelhatárolási ügyével a reklámadó kapcsán szembesült. A cég ugyanis „egy korábbi tranzakció miatt legalább tíz évig nem fog társasági adót fizetni" – mondta, majd úgy vélte, minden tisztességes adófizetőt érdekel, hogy valós vagy fiktív ügyletről van-e szó.

Interjúnk elolvasható a csütörtöki Népszabadságban.