Ennek azonban – az alacsony kamatkörnyezetet ismerve – csak kisebb részét adja majd a hozamemelkedés, a növekmény döntően abból ered, hogy az ügyfelek pluszban helyeznek majd el megtakarításokat a számlájukon.

Az MKB megítélésén nem javított az államosítás Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Akár 15-20 millió forinttal is már privát banki ügyféllé lehet válni, ám ez nem jelenti azt, hogy az illető csak ekkora vagyonnal rendelkezik. A banknál elhelyezett összeg mellett számos egyéb befektetése is lehet még az ügyfélnek, vagy akár külföldi számláján is tarthat megtakarítást. A kötelező adatszolgáltatások alapján a NAV és az EU adataiból arra következtetnek a szakemberek, hogy az itthon elhelyezett háromezermilliárdos vagyon akár felének megfelelő összeg is parkolhat svájci, osztrák és luxemburgi számlákon – persze a hazai ügyfélkörnél sokkal szűkebb kör befektetéseként.

Az ügyfelek kockázatéhsége az utóbbi években alacsonnyá váló kamatkörnyezet miatt nemhogy csökkent volna, épp ellenkezőleg: emelkedett, új kihívás elé állítva a megtakarítókat és a vagyonkezelőket egyaránt. Karagich István, a Blochamps Capital vezetője szerint az egyik meghatározó irány 2015-ben az lesz, hogy az ügyfelek jobban diverzifikálják a vagyonukat, vagyis jobban szétbontják azt kockázatosabb és kockázatmentes befektetésekre. Az állami szerepvállalás növekedése a bankszektorban ráadásul akár azt is eredményezheti, hogy a privát banki ügyfelek a vagyon egy részét külföldre viszik. Ebből adott esetben befektetésként hazalátogathat valamennyi, de ezek a pénzek alapvetően már nem itt adóznak majd.A privát banki szolgáltatók szelekciójának és az ügyfélmozgásoknak – a kisebb szereplők részsikerei mellett – csupán 3-4 nagy szolgáltató lehet az igazi nyertese. Többek között a nagyobb ügyfélkörrel rendelkező bankok – így az OTP, az Erste, a KBC – és azok a szolgáltatók, amelyek a hazai szolgáltatásokon túl megfelelő külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek. Ennek fényében a piac dinamikus koncentrációja várható másfél éves távon.

A kockázatkezelési szempontok a frissen államosított bankok privát banki üzletágának megítélése kapcsán is felmerülnek. A Budapest Bank állami megvásárlása nem korbácsolta fel különösebben a kedélyeket: az egész pénzintézet, vele együtt a privát banki ág extremitásoktól mentes, ráadásul a bank működése sem indokolja az ügyfelek hisztérikus menekülését.

Az MKB-val sokáig hasonló volt a helyzet. A nyári bejelentés után volt ugyan némi elszivárgás, de egészen novemberig nem volt érdemi ügyfélmozgás. A bank MNB általi „szanálásának” hírére a diszkrécióra kényes ügyfelek körében már érezhetővé vált az elszivárgás. Annak ellenére, hogy nem lehet tudni, mi lesz a bank sorsa – a Budapest Bankkal való összevonás látszik a legvalószínűbb opciónak –, az látszik, hogy az állami jelenlét nem jelent egyértelmű pluszpontot sem az MKB, sem a többi állami befolyású banknál az ügyfelek számára. Ugyanakkor egyes vélemények szerint az állami megbízásokból meggazdagodó új elittel szemben akár elvárás is lehet, hogy lehetőleg a „saját” bankjaik egyikében legyenek ügyfelek és ott fialtassák millióikat.