Januárban az építőipar termelése 8,0 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ehhez azért hozzá tartozik, hogy az év első hónapja hagyományosan az iparág leggyengébb időszaka. (A szektor termelési értéke tavaly az utolsó negyedévben, minden hónapban magasan 200 milliárd forint fölött volt, míg januárban alig haladta meg a 88 milliárdot.) Az épületek építményfőcsoportban a termelés 6,7, az egyéb építményeké 10,1 százalékkal emelkedett - közölte hétfő reggel a KSH. Utóbbi, jelentősnek mondható fejlődés az ország több területén folyó útépítési, vasút-felújítási munkákkal, valamint közműfejlesztésekkel függött össze, amelyek döntő részét uniós forrásokból finanszírozzák. Az építőipari termelés több mint 40 százalékát adó speciális szaképítés ágazat termelése 7,4 százalékkal nőtt.

A díszesnek ható számok azonban olyan változásokat takarnak, amelyek idővel akár komoly gondokat is okozhatnak. A jelek szerint az uniós pénz valóban fogy az ágazatból, amely eddig hajtóerőt jelentett. A megkötött új szerződések volumene ugyanis 28,7 százalékkal kisebb volt, mint egy éve januárban.

Az épületek építésére kötött szerződések volumene 3,9, az egyéb építmények építésére vonatkozó – különösen ezek mögött áll brüsszeli forrás – új szerződéseké 42,1 százalékkal maradt el a 2014. januáritól. Az új szerződések elmúlt hónapokban tapasztalt visszaesése miatt az építőipari vállalkozások 2015. január végi szerződésállományának volumene 20,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 3,5, az egyéb építményeké 24,0 százalékkal kisebb volt.

A szerződésállományok ilyen mértékű csökkenése azt vetíti előre, hogy ha nem indulnak be, nem kerülnek piacra gyorsan a nagy értékű közbeszerzések, és nem érkezik egy pozitív lökés a magán lakásépítési oldalról is, akkor az ágazat nem tudja megismételni tavalyi teljesítményét, s az lendület megtörik – mondta a Népszabadságnak Koji László, a Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. A lakáspiacnak van honnan előrelépnie, mert mint ahogy jelezte a teljes szektoron belül az építések és felújítások súlya az Európai Unió átlagát tekintve 36 százalék, ám ez nálunk alig 7 százalékra tehető. Innen pedig van hova fejlődni - fogalmazott.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője utóbbival kapcsolatban derűlátó volt, mert mint jelezte lapunknak, a lakáspiacon a tranzakciós számok növekedést mutatnak. A fővárosban keresik az új lakásokat, vagyis van jele a növekedésnek ezen a téren. A teljes ágazatot tekintve, a januári számokkal együtt sem ilyen optimista, sőt egyértelműen fogalmazott: lényegében nincs esély arra, hogy a 2014. évi teljesítményt megismételje a szektor. Úgy vélte, hogy éves átlagban 5 százalék körüli lehet az építőipar idei növekedése. Összességében a januári adat persze kedvező, mert azt mutatja, hogy élénkülés következett be az év elején egy váratlan decemberi visszaesés után – kommentálta az adatokat.

A szerződésállományok száma viszont nagyon rossz képet mutat – emelte ki az elemző is. Az önkormányzati választásokhoz időzített uniós forrásból finanszírozott projektek láthatóan már nem húznak. Ebből a szempontból a következő másfél év is bizony szűkös lesz – tette hozzá. Így sok szépet nem lehet jósolni az ágazatban.

A növekedés kérdése más szempontból is érdekes. Koji László ugyanis úgy fogalmazott, hogy az építőipari társaságok erre az évre tervezett 2-2,5 százalékos áremelési tervüket csak akkor tudják maradéktalanul végrehajtani, ha az idei teljesítmény eléri az elmúlt évit. Ha ez nem lesz meg, akkor ezen tervek bajosan valósíthatóak meg, hiszen nem lesz meg ehhez hátteret adó megfelelő kereslet.