Minden kiskereskedő cég vágyálma,  hogy tudja, hogy a versenytársa miből, mit mennyit és pláne mennyiért vásárol. Az ilyen adatokból kikövetkeztethető, hogy a konkurencia éppen milyen akcióra készül és egy jobb ajánlattal el lehet hódítani a vásárlóit, beszállítóit, amivel középtávon is milliárdos hasznot és komoly versenyelőnyt lehet elérni.

Nem véletlen, hogy az ilyen információk a kiskereskedelmi cégek, beszállítóik féltett titkai, ezek megszerzése legfeljebb üzleti hírszerzőknek kifizetett vaskos tíz-százmilliókba kerülne - már ha valaki azt is megkockáztatja, hogy hosszú évekre rács mögé vonul, ha ha rosszul sül el az akció, az ilyen információk megszerzése nagy valószínűséggel csak illegális módszerekkel lehetséges.

Azonban egy csapásra fellebbenhetett a fátyol ezekről a titkokról, méghozzá a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) jóvoltából. Lapunk több, független piaci forrásból is úgy értesült, hogy finoman szólva is meghökkentő látvány fogadta azokat a fuvarozókat, kereskedőket, akik egy külön felhasználói felülettel (interface) próbáltak kapcsolódni az áfacsalások kiküszöbölésére január elsejétől elindított Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe (EKÁER).

Információink szerint ugyanis a gépük „túl jól" kommunikált a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) szervereivel: a felhasználói felületen egy vélhető probléma miatt nemcsak az ő forgalmi adataikat tudták lekérni, hanem a konkurenciáét is. Az egyetlen, ám csöppet sem apró csak problémát csak az jelentette, hogy immáron az ő adataikat is látják ugyanúgy látták a versenytársak, hogy kitől mit, mennyit és mennyiért rendeltek nettó áron.

 A Nemzeti Adó és Vámhivatalnál elismerték, hogy volt hiba a rendszerrel,  amit azóta kijavítottak.  A NAV szerint mindössze egyetlen cég  jelezte a problémát illetve egy cég esetében történt adatletöltés. (Lapunknak több kereskedőcég is jelezte a problémát.) A NAV hangsúlyozta:  a hiba okán láthatóvá vált a bejelentési adatok „összesített formátumúak”, vagyis a termékek beszerzési árára, tételenkénti adataira nem lehet következtetni. 

 A cégeknél - nevük elhallgatását kérve - elmondták: az élelmiszerek esetében súlyos problémát okoz, hogy például beszállítók immáron látják, hogy miből mennyit és pláne mennyiért vásároltak. Beszállítói szemmel nézve finoman szólva is kínos, ha valaki több áruházzal is kapcsolatban állt, eltérő felvásárlási árakon. Ha a többi látja, hogy az egyik lánccal alacsonyabb áron kötöttek szerződést, úgy a többi lánc is csak ilyen nyomott áron lesz hajlandó átvenni az árut, azaz súlyos haszontól búcsúzhat el a beszállító cég.

A kiskereskedőknél viszont inkább az okoz főfájást, ha kiderül, hogy például milyen elektronikai termékből mennyit szállítottak le. Az áruházaknál a műszaki áruk ugyanis afféle vevőcsalogatóként működik. Az ilyen elektronikai árut pedig általában hosszú hónapokkal előre megrendelik a cégek - gyakran pont a januári holtidőszakban - hogy majd később, az év folyamán „élesítsék" az akciót. A megrendelési tételekből azonban előre kisakkozható, hogy a versenytárs mikor, milyen műszaki termékkel kívánja megdolgozni a piacot.

Az ekáer rendszer veleje, hogy az Európai Unióból ki és be érkező áru illetve a belföldön az első értékesítőhöz történő fuvarozás után a teherautó rendszámát párosítják egy két hétig élő ekáer-számmal. Így elvileg beazonosítható lenne, hogy mikor honnan mekkora tétel lépi át az országhatárt, illetve belföldön honnan mennyit szállítanak a nagykereskedőhöz vagy közvetlenül a kiskereskedőhöz. Ugyanakkor az már korábban is felmerült adatvédelmi aggályként, hogy így a NAV pontosan látni fogja a piaci szereplők minden tranzakcióját. 

Túl ezen a piaci szereplők már korábban arra kérték az adóhatóságot illetve az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) illetékeseit, hogy halasszák el az ekáer rendszer indítását, mivel a rendszer súlyos problémákkal küzdött. A törvényhozók azonban ragaszkodtak a január elsejei induláshoz, még úgy is, hogy az ekáér-rendszert előíró törvény végrehajtási rendeletét, csak órákkal a rendszer indulása előtt, december legvégén tették közzé.