Ultimátumot kaptunk Brüsszeltől
Újabb fázisba lépett a kiskereskedelmi és távközlési különadó, illetve a cafeteriarendszer miatt Magyarország indult uniós kötelezettségszegési eljárás. Az Európai Bizottság szerdán úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött hazánknak, melyben felszólítja Magyarországot, hogy a rendelkezéseket hozza összhangba az uniós joggal, különben a luxemburgi Európai Bíróság elé kerülnek az ügyek. Mindhárom esetben a bizottság úgy értékeli, hogy az intézkedések aránytalanul sújtják az uniós, külföldi cégeket.
A bizottság felszólította Magyarországot, módosítsa a kiskereskedelmi különadóra és a telekommunikációs különadóra vonatkozó jogszabályokat. A brüsszeli testület úgy véli, ezek az adónemek hátrányosan megkülönböztetőek, mivel aránytalanul nagy mértékben sújtják a külföldi szolgáltatókat, és ez sérti az uniós szerződések által biztosított letelepedési szabadságot. A válságadót a bevételekhez mérten arányosan állapítják meg, így annak 91-92 százalékát uniós, nem magyar cégek fizetik meg.
A bizottság két hónapot ad arra, hogy Magyarország változtasson a jogszabályon, ennek elmulasztása esetén az Európai Bíróság elé kerülhetnek az ügyek. (A telekomadót bevezető jogszabály miatt a bizottság már indított eljárását korábban egy másik szempont miatt, ez ügyben a luxemburgi Európai Bíróság elé idézte Magyarországot.)
Az étkezési utalványokkal kapcsolatban a bizottság felszólította Magyarországot, biztosítsa az utalványok kibocsátóinak letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadságát. A brüsszeli testület azt kérte a magyar hatóságoktól, szüntessék meg az indokolatlan és aránytalan korlátozásokat. A bizottság négy hetet adott, ha nem érkezik kielégítő válasz, bíróság elé kerül az ügy.
Mint arról korábban beszámoltunk: mind a három ügyben azért lépett idén júniusban Brüsszel, mert úgy látják, hogy a kérdéses jogszabályok egyoldalúan hátrányosak az unió más tagállamaiból származó vállalatokkal szemben, miközben előnyben részesítik a magyar cégeket.
A kiskereskedelmi különadót, illetve a telekomadót azzal az indokkal vezette be a kormány, hogy az ebből befolyó összegből finanszírozzák a költségvetés hiányát. A bizottság adóügyekkel foglalkozó főigazgatóságának elemzése szerint a bevételarányosan kivetett telekomadó több mint kilencven százalékát nem magyar tulajdonban lévő vállalatok fizették meg.
Az ágazati különadókról szóló törvényekben ugyanis, jellemzően árbevétel alapján, sávos adózást állapítottak meg úgy, hogy a magasan adózó sávokból rendre kikerültek a kisebb magyar cégek. Erre a kaptafára szabták a kiskereskedelemre kivetett különadót is, melynél az ágazatból összesen beszedett 30 milliárd forint elenyésző része származott a hazai vállalkozásoktól, dacára annak, hogy azok piaci részesedése jóval nagyobb volt.
Az üdülési és étkezési utalványok rendszerének átszervezésénél, azaz a SZÉP-kártyánál és az Erzsébet-utalványnál is az a fő kifogása a bizottságnak, hogy egyoldalúan előnyben részesíti a magyar cégeket a többi uniós vállalat kárára. Azt a szervezet nem részletezte, hogy ez alatt mit ért, ám tény: mindkét esetre igaz, hogy a cafeteriarendszer elemei egyetlen, állami kézbe kerültek. A másik kifogás az lehet, hogy a kedvezményes adókulcsú Erzsébet-utalványokat üzemeltető Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. eddig – a Tesco és a Spar kivételével – kizárólag hazai tulajdonú kiskereskedelmi elfogadókkal kötött szerződést, vagyis a százmilliárdosra becsült utalványos piacból azóta is kimarad a nemzetközi láncok zöme.
Ha végül az Európai Bíróság úgy dönt, hogy vissza kell fizetni a cégeknek a különadókkal beszedett összegeket (a magyar kormány ugyanis már korábban jelezte, hogy nem ért egyet a bizottság álláspontjával, és esze ágában sincs módosítani a jogszabályokon), akkor a magyar adófizetők igencsak ráfizetnek a kormány gazdasági szabadságharcára. Túl azon, hogy a különadók jelentősen visszavetették az itteni beruházásokat, s így visszafogták a munkahelyteremtést, az sem volt titok, hogy a pluszterheket a szolgáltatók, kereskedők részben vagy egészében beépítették áraikba, azaz végső soron a vásárlók egyszer már megfizették azt. Amennyiben azonban visszajárnak a krízisadók, úgy kamatokkal együtt további súlyos százmilliárdokat kell beszedni a hazai adófizetőktől. A kereskedelmi és a távközlési szektor három év alatt összesen 270 milliárd forintot fizetett be ezen a címen.
