Nem volt tisztességes, és sértette az egyenlő elbírálás elvét, hogy tizenegy ország alkalmazhatta a kedvezményes, 15 százaléknál alacsonyabb áfát az éttermi szolgáltatásokban, míg tizenhat ország nem. Ezt mondta tegnap Kovács László adóügyi biztos a pénzügyminiszteri tanács ülése után, az elnöklő cseh Kalusek és Almunia pénzügyi biztos társaságában. Az ügy régóta húzódott, s a 2004-es nagy bővítéssel még bonyolultabbá vált.

Ám a lényeg: a kedvezményes áfa intézménye megszűnt volna a munkaigényes és helyi szolgáltatásokban, s a mostani mély válság idején az alkalmazó országok nem kívánták felemelni mondjuk ötről huszonöt százalékra az áfát, s ezzel még súlyosbítani az amúgy is súlyos foglalkoztatási helyzetet. Ám a németek mindeddig makacsul tiltakoztak, míg a franciák egyre erőteljesebben szorgalmazták, hogy egységesítsék végre a kedvezményes áfa alkalmazhatóságát, tegyék azt tartóssá, s még terjesszék is ki egyéb tevékenységekre. Így az éttermeken kívül például a lakástatarozásra, a ruha- és cipőjavításra, az idősgondozásra, és a hangoskönyvekre.

Az új rendszert nem kötelező alkalmazni, hiszen számos ország a költségvetési bevételeit félti. A tevékenységek pedig helyiek, azaz nem torzítja a versenyt, ha egyik állam él a lehetőséggel, a másik meg nem. A kedvezményes áfa kicsit segíthet válság idején, megszűnése kifejezetten káros hatásokkal járt volna. A krízisből azonban nem ez a kivezető út, s a pénzügyminiszterek most is egyeztették az álláspontokat a G-20-ak április elejei csúcstalálkozója előtt.

Már a mostani hétvégén összeülnek a húszak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei. Merkel német kancellár ma Sarkozy francia államfővel találkozik, csütörtökön meg Brown brit kormányfővel. Egyeztetésekből tehát akad bőven. Ám a brit Financial Times a minap eleve lehűtötte a várakozásokat a G-20-as csúccsal kapcsolatban, olyan véleményeket idézvén, hogy „amíg nem lesz még súlyosabb a világválság, addig nem várhatóak igazi globális lépések sem". Ezt látszott alátámasztani az uniós pénzügyminiszterek találkozóját megelőző eurózóna-megbeszélés, amely után hétfőn este a luxemburgi Juncker azt mondta, nem ért egyet az amerikai felhívással, hogy további költségvetési lazítással növeljék a keresletet.

Az uniós gazdaságélénkítés így is a nemzeti össztermék három-négy százalékára rúg 2009-10-ben, s ez majd érezteti hatását. A németek is határozottan ezt a nézetet képviselték. Juncker az eurózóna minisztereinek nevében lényegében elutasította azt a magyar felvetést is, hogy a valutaövezet előszobájának tekintett árfolyamrendszerben két évnél rövidebb ideig kellene tartózkodnia a belépni áhító ország pénzének.

A pénzügyminiszteri tanács kedden egyébként áttekintette a Bizottság által kibocsátott véleményeket a stabilitási és konvergenciaprogramokról, s azokat jóváhagyta. Így  elképzelhető, hogy több eurózóna-tagország, például Franciaország és Spanyolország ellen is indul túlzottdeficit-eljárás. A Tanács elfogadta a magyar programról február közepén adott, s a lapunkban akkor ismertetett véleményt is. A Bizottság a meghirdetett reformok végrehajtását várja, de azzal, hogy a jövő évi és azt követő deficitcsökkentő pályát támogató intézkedéseket még nem látja teljes egészében.

A világválságról elmélkedve a miniszterek jelezték:  egyetértenek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi megerősítésével, de nem alakult ki álláspont arról, miként: a kvóták újraosztása, vagy kétoldalú megállapodások révén. Japán például 100 milliárd dollárt hitelt nyújtott már az IMF-nek. A pénzügyi szabályozás és ellenőrzés európai és globális fejlesztéséről még további viták várhatók, de a kérdés azért kimozdult a holtpontról, a nemzeti hatóságok hálózatának létrehozása szerepel a napirenden, miközben persze az EU-n belül Luxemburg és Ausztria is pontosítaná, mit is nevezünk adóparadicsomnak és banktitoknak.

A találkozót a Greenpeace aktivistái a tanácsi épület blokádjával igyekeztek megzavarni, azt követelve, hogy „ne a bankokat védjétek, hanem a környezetet".