Orbán köre menti a Dunamenti Erőművet
Újraindul a Dunamenti Erőmű áramtermelése - tudtuk meg annak kapcsán, hogy Magyarország második legnagyobb, tavaly óta pénzügyi problémák miatt álló erőműve mai közgyűlésén szentesítették az új tulajdonos, az Orbán Viktor kormányfőhöz kötődő MET 74,8 százalékos tulajdonszerzését.
![]() |
Újratöltik a csöveket M. Schmidt János / Népszabadság |
A MET svájci áttétellel 40 százalékban a Mol, 60 százalékban offshore-szerű hálózatok tulajdonában áll. Ezek között fellelhető mások mellett a kormányfővel jó kapcsolatokat ápoló Garancsi István is. A mindössze hét éves cég 2012-ben - többek között az állami MVM-mel folytatott zavaros gázüzletelések eredményeképpen - Magyarország egyik legnagyobb, több mint ötvenmilliárdos osztalékát fizette ki tulajdonosainak. A MET ez év elején tűnt fel a Dunamenti Erőmű háza táján.
Az 1995-ben privatizált, mostanáig a francia GDF Suez irányítása alá tartozó százhalombattai egység tavaly év végére ugyanis anyagilag kifeküdt. Mivel az MVM-mel korábban nem tudtak hosszú távú áramvásárlási szerződésben megállapodni, áramukat kénytelenek voltak a szabad piacra dobni. Ott viszont beszakadtak az árak. Ehhez képest a legfőbb költségüknek számító gáz ára nem mérséklődött ilyen arányban. Ugyanez okozta az addig az ország harmadik legnagyobb áramtermelőjének számító, jelenleg felszámolás alatt álló Tiszai Erőmű vesztét is. A GDF Suez nem kívánt további tőkét biztosítani, így a Dunamenti Erőmű tavaly felhagyott az áramtermeléssel és dolgozói jó részét elbocsátotta. A nemrég átadott új blokkot hitelező bankok viszont erre kihelyezéseik azonnali visszafizetésére kötelezték a céget, a határidőket pedig csak a MET megjelenésével voltak hajlandók rendre kitolni. Így a cég sűrű közgyűlésein a csődvédelem visszatérő napirendi pontnak számított.
A MET mostani, végleges belépése kapcsán a posztján maradó vezérigazgató, Jászberényi Zoltán a közgyűlésen ismereteink szerint annyit közölt, hogy megszűnt a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet. A turbinák újraindulása, úgy tudjuk, annak köszönhető, hogy a cég mostantól olcsóbb gázhoz jut a MET-től. Az áramot ugyanakkor továbbra is a szabad piacon igyekeznek értékesíteni. Vagyis a cég 25 százalékát tulajdonló, állami MVM-mel egyelőre nem kötöttek hosszú távú áramvásárlási szerződést.
A MET ismereteink szerint már idén nyereséges működést vár a 2012-ben mintegy 11 milliárdos, tavaly pedig közel kilencmilliárdos veszteséget elszenvedő erőműtársaságtól.
Megkeresésünkre a MET közölte: a közgyűlésen a Dunamenti Erőmű felügyelőbizottsági tagjává választották Lantos Csaba nagybefektetőt, aki 2000-től 2007-ig az OTP Bank vezérigazgató-helyettesi posztját töltötte be, Matos Zoltánt, az energetikai szabályozó hatóság egykori elnökét, aki 2010-2014 között a MET csoport pénzügyi igazgatója volt, valamint Lastofka Bernadettet, a MET jogi igazgatóját. Igazgatósági tag lett Lehőcz Balázs, aki korábban az RWE-tulajdonú Elmű-ÉMÁSZ-MÁSZ-nál, az MVM-nél, 2012-től pedig a GDF Sueznél dolgozott, és 2013 óta a MET-et erősíti, Horváth Péter, aki 2006-tól a Molnál, 2012-től pedig a MET-nél töltött be üzleti pozíciókat, valamint Bacsa György, a Mol jogi munkatársa.
Kérdéseinkre adott válaszaikból körvonalazódik, hogy a számos országban kereskedő MET a Dunamenti Erőmű áramának térségi értékesítésében lát fantáziát, de a telephely más típusú barnamezős beruházásokra is lehetőséget ígér. Az erőmű most tőlük kapja a gázt, de a jövőre nézve nem zárnak ki más megoldást sem. A hitelekről annyit jegyeznek meg, a MET biztosította, hogy azokat az erőműcég visszafizethesse. Az MVM-mel kötendő szerződésekről nem nyilatkoznak, ám szavaikból kitűnik, hogy indulni kívánnak az MVM-tulajdonú Mavir kapacitáspályázatain. (Ilyenkor a Mavir nem az áramért, hanem a blokkok indulási készültségéért fizet.)
A MET a társaságnál tavaly eldöntött csoportos létszámleépítés ez év májusra eső utolsó, 18 fős ütemét már nem hajtotta végre, és a jöváben további mintegy húsz fővel is bővülhet a jelenlegi körülbelül százas dolgozói létszám.