jövőre mindenképpen drágulnak az élelmiszerek.
Emellett vége a kabinet és a láncok közötti, 2010 óta létező együttműködéseknek, amelyeket időnként a kormány kényszerített ki. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi cégek mostantól nem lesznek tekintettel a kabinet aktuális óhajaira, legyen szó akár az importélelmiszerek arányának mérsékléséről vagy a hazai tej-, gyümölcs- vagy hústermelők piacra segítéséről – ilyen volt legutóbb a magyar alma promotálása.
Utóbbi valószínűleg jobban fáj majd a kormánynak, mint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj áthárítása a vásárlóknak. Az évi kétezermilliárd forintos hazai kiskereskedelmi élelmiszer-forgalomhoz képest az említett 30 milliárd nem nagy tétel, átlagosan úgy másfél százalékos áremeléssel vissza is lehet szedni. Ám attól, hogy a pénztárnál ekkora drágulást még nem érzünk meg, tény, hogy jövőre ennyivel is kevesebb marad az emberek zsebében.
A most benyújtott törvényjavaslatnak az ad különösen rossz ízt, hogy a kormány új néven, ám szinte fillérre pontosan a 2010–2012 között kivetett ágazati különadót szedi be, amiről korábban megígérte, hogy 2013-tól nem terheli az amúgy is veszteséges ágazatot. A kabinet 2010 szeptemberében az akkori „válságos gazdasági helyzettel” indokolta, hogy különadót vet ki a cégekre. Mint azt Gerry Gray, a Tesco korábbi magyarországi vezérigazgatója akkor lapunknak elmondta: a brit anyavállalatot gyakorlatilag sokkolta, hogy egyik napról a másikra 10,5 milliárd forintot kellett befizetniük. Az angol anyavállalat akkor kényszerűen a negyedére csökkentette a magyar piacra tervezett befektetéseit.
|
Fazekas Sándor agrárminiszternek megjött, Gerry Gray volt Tesco-vezérnek elment az étvágya
Bruzák Noémi / MTI |
Piaci szereplők szerint a kormány az elvonással nemcsak felrúgta a korábbi megállapodást, de talán már akkor is csak taktikázott, amikor 2012 végén nem hosszabbította meg a kiskereskedelmi ágazatra kivetett különadó hatályát. A közteher miatt ugyanis még abban az évben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az Orbán-kormánnyal szemben, ám az eljárást – részben – azért függesztették fel, mert időközben kifutott a különadó. A most új néven visszahozott sarc nyomán újraindulhat a brüsszeli eljárás, ám évek telhetnek el, mire a testület döntést hoz.
Fokozza a felháborodást, hogy
a kormány immár a látszatra sem ad.
A régi-új ágazati különadót a jelenleg a bevétel egy ezrelékében megállapított élelmiszerlánc-felügyeleti díj felpumpálásával szedi be a kabinet, holott az élelmiszer-biztonságért felelős Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal eddig nagyjából 12 milliárd forintból látta el feladatait, s ennek csak egy része származott az említett díjból. A nagy külföldi áruházláncok mérlegét most tovább rontó felügyeleti díj – amely a napokban a békemeneteket szervező CÖF-fel szövetséget kötő CBA-t és Coopot jóformán alig terheli majd – másik olvasata az érintettek körében, hogy az Orbán-kormány minden eddiginél leplezetlenebbül igyekszik egy vagy több piaci szereplőt kiszorítani a magyar piacról. Ezzel kapcsolatban az egyik vállalati forrásunk úgy írta körül az uralkodó hangulatot, hogy szinte biztosan egyik lánc sem vonul ki, inkább maradnak, és keményen megvetik a lábukat az Orbán-kormánnyal szemben.
