Egyre kilátástalanabb helyzetben a devizahitelesek
Rémálomszerű a devizahitelesek számára a svájci frank napok óta tartó szárnyalása - írja a HVG összefoglalója. Optimizmusra sajnos semmi okot nem látnak a szakemberek, s egyáltalán nem tartják kizártnak, hogy akár a 250 forintot is elérheti az alpesi deviza árfolyama. Ilyen kilátásokkal azon devizaadósok közül is sokan elbizonytalanodhatnak, akik korábban még fontolgatták a kormány által biztosított frankárfolyam-befagyasztást a könnyebb törlesztés érdekében.
Csütörtökön napközben 233 forint felett is járt a bankközi devizapiaci jegyzéseknél a svájci frank árfolyama, ami újabb rekordnak számít a forinttal szemben. A piac pattanásig feszült, az alpesi ország fizetőeszköze pedig egyértelműen az utóbbi időszak első számú menekülődevizája lett.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint egészen biztos, hogy a svájci frank árfolyama belátható időn belül nem megy már vissza arra a 140-160 forintos szintre – de még a 200 forintos szint alá sem –, ahol a válság kirobbanása előtt volt, s amelyen a devizaadósok nagyobb hányada felvette a hitelét - írja az internetes lap. Igaz persze az is, hogy az akkori árfolyam alulértékelt volt, a mostani pedig túlértékeltségre utal. Ám Svájc gazdasági adottságai minden szempontból azt vetítik előre, hogy a túlfűtöttség jogos.
Az alpesi állam több szempontból éppen ellentétes mutatókat produkál, mint az EU problémás gazdaságú tagállamai. Gazdasága igen versenyképes: számos nagy világcégnek Svájcban van a központja, kihasználva azt, hogy a semleges állam egyfajta legális adóparadicsom Európában. Eközben az ország hatalmas, 280 milliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkezik, s a folyó fizetési mérlege is jelentős többlettel bír. A nagy multik rendszeresen hazaviszik „adózni” a nyereségüket. (Magyarországon ezzel szemben éppen az az egyik probléma, hogy a hozzánk települő nemzetközi társaságok inkább elviszik az osztalékot, s így az már nem jelenik meg a mérlegben.)
A több európai országban nagy gondot jelentő, hatalmas államadósság Svájc esetében ugyancsak ellentétesen mozog, mint például nálunk. Magyarország nem olyan régen még a GDP 140 százalékát kitevő külső adósságállománnyal rendelkezett, míg a frank hazája a bruttó hazai termék ugyanilyen arányában finanszíroz más államokat. Szinte a fél világ az alpesi devizában adósodott el, s amikor sokan törlesztenek, mesterségesen erősítik a frankot – magyarázta a hvg.hu-nak Suppan Gergely. Hozzátéve: mindezek fényében a következő hetek, hónapok nem kecsegtetnek túl rózsás kilátásokkal.
Miközben Svájc valóban éltanuló benyomását kelti, az országon belüli vállalatok egyre inkább megsínylik az erős valuta hátulütőit. Az exportra gyártó vállalatok ugyanis nyilván egyre kevesebb bevételhez jutnak. Így például a Lonza Group vegyipari cég, az UBS és az EFG International bank már több ezres leépítést helyezett kilátásba. Hasonlót fontolgat a Credit Suisse is.
