galéria megtekintése

Újra nagykerben játszanak Lázár Jánosék

Ha egy területen Lázár János lehetőséget lát, akkor ott rendre a pánik jeleit fedezhetjük fel. Most a gyógyszer-nagykereskedőkre és a szeszipar szereplőire ijesztett rá a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor szokásos heti ­audienciáján egy újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: az, hogy az Euró­pai Bizottság elfogadta az új magyar dohányellátó rendszert, szerinte lehetővé teszi hasonló központi ellátók kialakítását más, szintén kiemelten szabályozott termékek esetében is.

Ha egy területen Lázár János lehetőséget lát, akkor ott rendre a pánik jeleit fedezhetjük fel. Most a gyógyszer-nagykereskedőkre és a szeszipar szereplőire ijesztett rá a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor szokásos heti ­audienciáján egy újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: az, hogy az Euró­pai Bizottság elfogadta az új magyar dohányellátó rendszert, szerinte lehetővé teszi hasonló központi ellátók kialakítását más, szintén kiemelten szabályozott termékek esetében is.

A miniszter úgy találta helyesnek, ha példaként éppen az alkohol és a gyógyszerek nagykereskedelmét említi meg. És Lázár János ritkán beszél kaján mosollyal bele a vak világba. A Kormányinfón elhangzottak kapcsán tehát megkérdeztük a gyógyszer-nagykereskedőket, akik szinte kivétel nélkül siettek közölni: sem ilyen tervekről, sem készülő jogszabálytervezetről nem tudnak. Voltak, akik úgy kalkuláltak, ha valódi kormányzati szándék van a gyógyszer-nagykereskedelem államosítására, az minden logika szerint kizárólag a kórházak ellátását érintheti.

Ezt a verziót erősítheti, hogy két évvel ezelőtt egy jogszabály az úgynevezett létfontosságú rendszerek, létesítmények közé sorolta a gyógyszer-nagykereskedelmet is az állami kórházi ellátás, a mentésirányítás, az egészségügyi tartalékkészletek, a vérellátás, az egészségbiztosító informatikai rendszere és a hazai biztonsági laborok mellett. Akkor szakértők a Népszabadságnak úgy értelmezték a lépést, hogy formailag lehetővé vált a gyógyszer-nagykereskedelem állami monopóliummá tétele. Vagyis Lázár mostani kiszólásából annál is hamarabb lehet valóság, mint amennyit amúgy a fideszes törvénygyár egyéni képviselői indítványok mögé bújva el szokott pazarolni.

 

A koncesszió megszerzése révén a gyártók és a kórházak közé egyetlen nagykereskedő léphet. Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy a gyártók közvetlen beszállítási lehetőséget kapnak a kórházakba – utóbbira Nyugat-Európában egyre több a példa.

A gyógyszer-nagykereskedő cégek államosítása majd két esztendeje, 2014 késő őszén már egyszer terítékre került. Akkor az érintettek úgy értékelték az ötletet, hogy az állam csak a zsarolási pozícióját akarja erősíteni, és így igyekszik elérni, hogy a kórházaknak hitelező szállítók ne csak kamatokat engedjenek el, hanem a tőketartozás egy részéről is lemondjanak. Az ügynek akkor nem lett folytatása – legalábbis amit a nyilvánossággal a felek megosztottak volna.

Az államosítás mellett nem nagyon szólt más érv. Nem is szólhatott, hiszen a piac 3-4 meghatározó szereplőjénél becslések szerint évente mintegy tízmilliárd forint haszon keletkezhet – azaz a teljes nagykereskedelem államosításán ennyit nyerhetne a kormány, illetve az általa helyzetbe hozott szereplő. Már akkor felmerült egy olyan lehetőség, hogy a központosítás csak a kórházi beszerzéseket érinti majd. Ez a verzió a szereplők közül mindössze egynek, a terület meghatározó szereplőjének, a Euro­medic Pharmának vonta volna el a piacát. Az IMS Health gyógyszeripari információs társaság adatai szerint tavaly a magyar kórházak nagykereskedelmi áron körülbelül 173 mil­liárd forintért vásároltak gyógyszert.

A tömény szeszek nagykereskedelmének potenciális államosítása szintén évek óta beszédtéma a szakmában, ám eddig semmiféle konkrétum nem hangzott el ezzel kapcsolatban. Lázár mostani célzása az első, konkrét jelzés, hogy a kormány a tömények éves szinten ­30-40 milliárd forintra becsült piacára is rá akarja tenni a kezét. A Magyar Szeszipari Szövetség egyelőre nem kommentálta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait.

Az állam belépése az alkohol­piacra újra és újra felmerül: legutóbb januárban a Figyelő írt arról, hogy a parlament tavaszi ülésszakán az Országgyűlés elé kerülhet egy olyan törvénymódosítás, amely megteremtené a feltételeit annak, hogy kizárólag speciális értékesítési jogosítvánnyal rendelkező árusítóhelyeken lehessen alkoholt vásárolni. Lázár János akkor egyértelműen cáfolta, hogy épp megágyaznának a pálinkamutyinak. Akkor azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem tervezi állami hálózat felállítását, monopólium létrehozását. Úgy tűnik, ez már korántsem ilyen egyértelmű.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.