Az indoklás szerint ugyanaz a kifogása a bizottságnak, mint az előző, 2010-ben bevezetett (idén januárban megszűnt) különadóval kapcsolatban, azaz, hogy az állam az adóból származó bevételeket nem a távközlési szektorra, az infrastruktúra fejlesztésére fordítja, hanem a költségvetés egyensúlyának javítására. Bizottsági források kiemelik, ha az adónem csak ezt a szektort veszi célba, akkor a bevételeket az ágazat fejlesztésére, az engedélyezési rendszer fenntartásával és a távközlési tevékenység nyújtásához kapcsolódó használati jogok megadásával összefüggő tevékenységek finanszírozására kell használni, nem „azokon túlmenő célokra”. Lényegében ha az adónem kifejezetten egy szektort céloz meg, és nem általános adónemről van szó, akkor a bizottság beleköthet.

A bizottság korábban ilyen érvekkel indított eljárást a 2010-ben kivetett telekomadó miatt is, amely most már bírósági szakaszban van, és az Európai Bíróság várhatóan idén dönt az ügyben. Bizottsági források arra is emlékeztettek, amennyiben a bíróság az uniós joggal ellentétesnek ítéli a magyar intézkedést, a döntés nyomán a szolgáltatók a magyar bíróságon fordulhatnak kártérítésért, visszatérítésért. Ez nagyjából 120-140 milliárd forint lehet.

Az új telefonadó lényegében az előző telekomadó folytatása – értékelte egy bizottsági forrás, s hozzátette: nem lehet csak úgy kiszemelni egy „mély zsebű” szektort és megadóztatni, a bevételek, profitok megadóztatása akkor jogszerű, ha több ágazatot lefed az adónem. Mint emlékeztetett, Spanyolországban és Franciaországban is próbálkozott hasonlóval a kormány, amelyek miatt szintén bírósági eljárás indult. A politikai megfontolás a bizottság részéről az, hogy a telekom szektor a gazdasági növekedés egyik motorja, és rossz üzenetet küld, ha egy kormány különadóval sújtja.

A mostani ügyben az eljárás még csak az első szakaszban van, azaz a bizottság levelet küldött a magyar hatóságoknak. Erre a magyar félnek két hónapja van reagálni. Ha a magyar válaszokat a bizottság nem tartja kielégítőnek (például a magyar hatóságok nem szüntetik meg az adónemet), akkor a bizottság a következő szakaszba lépteti az eljárást, véleménnyel ellátott levelet küld Budapestre. Ha erre sem érkezik kielégítő válasz, akkor indul a bírósági szakasz.

A költségvetési lyuk betömését egyébként éppen Matolcsy György mondta el az adó bevezetésének indokaként annak parlamenti megszavazásakor. A jelenleg érvényes szabályozás szerint az adó mértéke hívásonként és megkezdett percenként két forint. A kormány az adóból évi 44 milliárdos bevétellel számolt.

A kormány máris reagált a lépésre. A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: Magyarország nem kívánja módosítani a távközlési adóról szóló törvényt, mert a kormány álláspontja szerint az Európai Bizottság által vitatott intézkedés teljes mértékben megfelel a közösségi jognak.