Nem tagadható meg az áfalevonási jog a beszállító szabálytalansága miatt – döntött a magyar joggyakorlatot elmarasztaló ítéletében ma az Európai Bíróság. Hangsúlyozandó azonban, hogy ebben a kérdésben nem a magyar szabályozás volt ellentétes az uniós előírásokkal. A bíróság egy eddig alkalmazott adóhatósági magatartásról, gyakorlatról mondott ítéletet – mondta a Nol.hu-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM adótanácsadó cég partnere.
A magyar adóhatóság régóta követett gyakorlata volt ugyanis az, hogy az adólevonási jog gyakorlásának engedélyezéséhez a beszállítónál is vizsgálja az ügyletet.

Ha pedig a beszállító valamilyen szabálytalanságot követett el (többi között nem fizette meg az értékesítés után az áfát, nem adott be adóbevallást vagy nem rendelkezett bejelentett szakképzett személyzettel a teljesítés időszakában), akkor az adólevonási jogot a magyar adóhatóság arra való hivatkozással tagadta meg, hogy az ügylet nem teljesülhetett a számlán feltüntetett módon. Ennek fényében pedig a számla fiktívnek tekintendő.

Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a vállalkozás például az adóhatóság felé befizetendő adójából nem vonhatta le a beszállítója által egyébként felé számlázott és általa kifizetett áfát.

Ez a probléma különösen az építőiparban és az agráriumban volt jellemző – jegyezte meg Hegedüs Sándor. Az áfalevonási jog „elvétele” által okozott anyagi kiesés felülvizsgálata mindig csak egy-egy adott ügylet esetében kérhető. Éppen ezért azokban az esetekben, ahol ez megtörtént, s azok a cégek, akikkel szemben ezt alkalmazták, az Európai Bíróság ítélete nyomán bizonyosan jó néhány jogi eljárást indítanak majd, hogy a korábban le nem vonható forrásokat most visszakapják.

Hogy ennek végösszege mekkora lehet, Hegedüs Sándor nem kívánt konkrét számot mondani, csak annyit jegyzett meg: ez bőven milliárdos nagyságrendű tétel lehet.

Egy hasonló – áfa-visszaigényléshez kapcsolódó – ügy már zajlott a közelmúltban. Akkor azonban nem a NAV gyakorlatát, hanem a magyar állam áfa-visszaigénylésre vonatkozó szabályozását tartotta szabálytalannak Brüsszel. A szabályok szerint a cégek az adóhivatal felé befizetendő áfából kivonhatják a beszerzéseik után megfizetett áfát. Ez meghaladhatja a költségvetés felé fizetendő összeget, ekkor áfa-visszaigénylést kezdeményezhetett egy-egy társaság. Amennyiben azonban a vállalkozás még nem fizette ki a beszerzését, akkor annak áfatartalmával csökkenteni kellett a visszaigénylés összegét.

Ezen utóbbin változtatott a brüsszeli ítélet, így akkor is meg lehet ezt tenni, ha a beszerzést még nem fizették ki. Adótanácsadók szerint mindez mintegy 250 milliárd forint egyszeri pluszterhet jelentett a költségvetés számára.

Hegedüs Sándor azonban hangsúlyozta: a két ügy nem összekeverendő, mert utóbbi esetben a magyar szabályozással volt a baj, míg most „csak” az adóhatóság gyakorlatát kell felülvizsgálni. Ettől függetlenül mindkét változás nagyon sok céget érint.