Büntetőeljárás indult Fradi-ügyben

Tátrai Miklós, a Fradi-ügyben gyanúsított volt MNV-vezér feljelentést tett a Fradi-pálya visszavásárlása miatt. Álláspontja szerint két és fél milliárd forint kár érte a magyar államot.

3,7 milliárd forint – a Fradi-ügyben az elszámoltatási kormánybiztos feljelentése alapján indult büntetőeljárásban ennyire értékelte az ügyészség felkérésére készült ingatlanszakértői értékbecslés a Ferencváros stadionját és a telket. Ehhez képest 6,2 milliárd forintot – ebből ötöt készpénzben – adott a magyar állam az ingatlanért.

Tátrai Miklós viszi a feljelentését a Központi Nyomozó Főügyészségre
Tatrai Miklos ugyesszegen

Tátrai Miklós szerint ezzel 2,5 milliárd forint vagyoni kár érhette a magyar államot, ami felveti a hűtlen kezelést – fejtette ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója, aki több büntetőeljárásban is gyanúsított: a Sukoró-ügyben, a Moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet eladásának ügyében és abban az ügyben, amelynek során az állam eladta az FTC-stadiont Kevin McCabe-nek. A sukorói ügyben az ügyészség álláspontja szerint 1,3 milliárd forint vagyoni hátrány érte az államot.

Tátrai Miklós és volt értékesítési igazgatója, Császy Zsolt elmondta: nemcsak a vagyoni hátrány veti fel a bűncselekmény gyanúját, hanem az is, ahogy a kormány egy tavaly december 23-i kormányhatározatban elrendelte a terület megvásárlását és meghatározta a vételárat is, miközben erre a hatályos vagyontörvény értelmében az MNV Zrt. igazgatóságának van joga, amennyiben az érték meghaladja az ötszázmillió forintot, vagy a hasznosítás időtartama a tíz évet. Tátrai feljelentése szerint ezzel a kormány, a hivatkozott közcél megjelölésének hiányában, elvonta az MNV Zrt. igazgatóságának hatáskörét, és ezzel megvalósult a hivatali visszaélés bűntette. 

- A miniszterelnök az értékesítés módjának meghatározásával a hatáskörét túllépte, mivel az értékesítés módjának meghatározása a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hatáskörébe tartozott - olvasta fel Tátrai Miklós, hozzátéve: e mondat ezen ügyben is megállná a helyét, ha a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot kicserélnénk az MNV Zrt. igazgatóságára, az idézet mégsem az általa jegyzett feljelentésből származik, hanem abból az iratból, amelyben a legfőbb ügyész indokolta Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának kikérését a sukorói ügyben. (Eredetiben pedig Schiffer András feljelentésében fordul elő.) Polt Péter a házelnöknek a következőket írta még: A miniszterelnöki támogatás, feladatmeghatározás a cserét illetően, egyedi döntés, utasítás jellegét mutatta.

Tátrai és Császy szerint a kormányhatározat nem nevesíti a közérdekű célt, amely a hasonló döntések alapfeltétele. Módfelett furcsának találják azonban azt is: miközben a vásárlást elrendelő december 23.-i kormányhatározat arról rendelkezik, hogy a 6,2 milliárdért visszavásárolt ingatlant adják vagyonkezelésbe ötven évre a fradiváros Zrt.-nek, ezzel egyidőben az Országgyűlés ugyanabban a házban megszavazta a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását, amely szerint 2012 január elsejétől, állami tulajdonú ingatlanra nem lehet gazdasági társasággal vagyonkezelői szerződést kötni. 

Nem ez volt az egyetlen törvénymódosítás, amelyik lehetővé tette az ügyletet: 2010-ben ugyanis úgy változott a közbeszerzési törvény, hogy az ingatlanvásárláshoz nem kellett a közbeszerzési eljárások szabályait alkalmazni. Ami annak fényében szerencsétlen, hogy még mielőtt a stadion visszavásárlásáról szóló tárgyalások a finisbe értek volna, az ügyben több érdekelt is kifejtette: McCabe telkén mindenképpen stadiont kívánnak építeni. Ezzel eleve behatárolták az angol befektetővel tárgyaló kormánybiztos lehetőségeit, aki később maga is tett ilyen kijelentéseket. De azt is mondta, hogy az állam egyetlen fillérrel nem fog többet fizetni az ingatlanért, mint amennyiért azt az állam eladta.

Végül fizetett, s Tátrai szerint a korábbi nyilatkozatok fényében nyilvánvaló, hogy a McCabe által a Fradira költött forintokat is bekalkulálták a vételárba.

Tátrai szerint ha az értékbecslésekből indulunk ki, tehát a becsült érték alapú számításokat végezzük el, akkor a 2008-ban az ügyészség értékbecslője szerint 3,7 milliárdot érő ingatlan-együttes értéke a piaci folyamatok és a telekátalakítások miatt csökkent, míg az elkészült tervek szerint nőtt, így ma az ingatlan reális értéke 3,5 milliárd forint. 

Ha az eredeti állapot helyreállítása lett volna a cél a tranzakciókkal, akkor McCabe 2,5 milliárdos vételárat kaphatna vissza az államtól, amihez a tervezés 330 millió forintját számolva ma a reális ingatlanérték 2,86 milliárd, tehát a vagyoni hátrány máris 3,4 milliárd forint.

Ha az ingatlan értékét a szerint becsülik meg, milyen ingatlanfejlesztést kíván rajta megvalósítani az állam, akkor még ennél is nagyobb, hiszen egy deklaráltan bontásra ítélt felépítményért (a stadionért) nem fizet a vevő, tehát az állam. Csak a telekért és a tervekért, valamint a jogokért. A telek vételára 2008-ban kétmilliárd forint, az elvégzett tervezés 330 millióját hozzászámolva, s levonva a bontás költségét már csak 1,3 milliárd jön ki. Marad azonban egy felesleges telekrész is, amire nincs szükség az új stadion megépítéséhez, amelynek értéke durván ötszázmillió forint. Ezt is le kell tehát vonni az értékből, amely ezután már csak 830 millió forint. így az államot 5,4 milliárd forint kár érhette. (E kérdés kétségkívül rímel a sukorói ügy azon felvetésére: miért vette meg az állam Joav Blumtól annak pilisi és albertirsai telkeit egészben, miért nem csak azt a földszeletet, amelyen áthalad majd az M4-es autópálya.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.