Oszkó Péter pénzügyminiszter néhány napja azt ígérte, hogy idén már nem nyúlnak hozzá az adórendszerhez, s csak apróbb módosításokat fognak a T. Ház elé terjeszteni, az új vállalkozási forma, az egyéni cég jövő évi bevezetésével összefüggésben. A törvényjavaslat el is készült, de meglepetésre abban – a fogyasztási adókat leszámítva – lényegében az összes adótörvényt módosítják. Egy pillanatra azon is fenn lehet akadni, hogy egy még el sem fogadott törvényhez kapcsolódik a törvényjavaslat: az egyéni cégekről készült előterjesztést még nem is tárgyalta a parlament, miközben a tárca benyújtotta a kapcsolódó jogszabályok módosításait...

Nem jelentéktelen változásokról van szó, melyek leginkább a befektetés ösztönzést szolgálják. Az eddig csak a tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó kedvezmények kiterjednének a tőzsdén kívüli, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre is. Utóbbiaknál is el lehetne számolni egymással szemben a veszteségeket és nyereségeket adott adóéven belül (és nem csak értékpapír, hanem deviza vagy áru is lehet az ügylet alapja), valamint a 25 százalékos forrásadó helyett 20 százalék adót kellene fizetni az adóhivatalnak.

Ennél is alacsonyabb, 10 százalékos adómérték sújtaná a tervek szerint a tartós befektetéseken elért nyereséget. Ennek feltétele, hogy a pénzt legalább három évre kösse le a tulajdonosa, s az induló összeg ne legyen kevesebb 25 ezer forintnál. Teljes adómentességet élvez a befektető, ha legalább öt évre szól a lekötés, és erről rendelkezik a befektetési szolgáltatóval kötött szerződéssel. Amennyiben a hároméves futamidő lejárta előtt bontja fel a befektetési szerződést, 25 százalék adót kell leróni.

A fejlesztési adókedvezmények feltételein is könnyítene a tárca. A 3, illetve 1 milliárd forint beruházáshoz (kis- és középvállalkozásoknál 500 millió az evárás) kapcsolódó kedvezménnyel akkor élhetnek a cégek, ha vállalnak bizonyos kötelezettségeket a létszámra vagy a bérköltségre. A vállalások teljesítését ma még a beruházás megkezdése előtti adóévhez viszonyítják, ám a válság miatt a cégektől nem várható el, hogy maradéktalanul eleget tegyenek azoknak. Ezért a társaságok választhatják, hogy a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagát veszik alapul, ha a beruházást 2008 október 1. előtt kezdte meg, és 2009-ben vagy 2010-ben helyezi üzembe azt.

A válság különösen az idei és jövő évi gazdálkodást teszi próbára, ezért egy másik javaslat arról szól, hogy ha a cég ezekben az években nem teljesíti a létszám vagy a bérköltség növelésére tett ígéretét, nem veszíti el jogosultságát az adókedvezményre. Annyi a feltétel, hogy ne vegyen igénybe erre az időszakra adókedvezményt, és ne csökkentse a dolgozók számát illetve a bérköltséget a beruházás megkezdésének évéhez mérten. A tíz évre adott kedvezmények teljesítésébe ez a két év nem számít bele.

A kormány felkészül arra a helyzetre, hogy jövőre nagy számban élnek majd a vállalkozások a veszteségelhatárolás lehetőségével. Ez jelenleg még engedélyköteles, ám az APEH-nél várható roham elkerülése érdekében megszűnne ez a kötelezettség. Veszteségelhatárolásra akkor lesz lehetőség, ha a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezik – magyarul ha a tényleges vállalkozási tevékenységből fakad.

Betömködnék a joghézagokat

Több pontosítást, a joghézagok kitömését szolgáló javaslatot is tartalmaz az előterjesztés. Az ingatlanvagyonnak rendelkező társaságoknak is illetéket kell fizetniük egy már elfogadott törvény alapján, ám a szabályozás kijátszható volt, ha a céget nem közvetlenül tulajdonolta az adózó. A javaslat rögzíti, hogy ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak kell tekinteni az ingatlanok tulajdonjogával közvetve – vagyis egy vagy több társaság közbeiktatásával – bíró társaságot is.

Azt is tisztázza a csomag, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét és nem fizet járulékot (erre egy másik, még nem tárgyalt törvényjavaslat adna lehetőséget), akkor arra az időre nem szerez a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt.

Végül újabb kísérletet tesznek a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó (NYENYI) lap kiiktatására. Ha erre áldásukat adják a képviselők, akkor nyugdíjfolyósító az adóhatóságtól kapja majd meg a nyugdíjjárulék bevallási adatokat.