Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság az Erzsébet-utalvány és a Szép kártya miatt. Az eljárás egy ideje már folyamatban van, most került az ügy az Európai Bíróságra. Az április 10-én rögzített eljárás dokumentációja egyelőre nem ismert, vagyis a bizottság pontos indokai és kifogásai nem ismertek. A korábbi nyilatkozatokból ugyanakkor sejthető, mi szerepelhet majd az írásos anyagban – az üggyel kapcsolatban ugyanis a bizottság már korábban kinyilvánította nemtetszését.

Reviczky Zsolt / Népszabadság

A kormány 2010-ben módosította úgy a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, hogy gyakorlatilag elvette a piaci szereplőktől a béren kívüli juttatások kedvezményes adóztatását, s azt egy állami tulajdonú cég terméke, az Erzsébet-utalvány számára tartotta fenn. A korábbi nagy utalványforgalmazók mára lényegében kiszorultak a piacról, jelenlétük marginális, a béren kívüli juttatások piacán ugyanis gyakorlatilag senkit sem érdekel az a szolgáltatás, ami nem kedvezményesen adózik. Az Erzsébet-utalványt a kormány időközben megpróbálta béren kívüli juttatás helyett egyfajta szociális intézményként beállítani, amely program keretében rászoruló gyerekek nyaralhatnak. Hasonló programja volt a korábbi Nemzeti Üdülési Alapítványnak is, amely az üdülési csekk jutalékának egy részét fordította erre.

A Szép kártyákkal sem volt elégedett a bizottság, itt azonban mindenképp hasznos lesz az indított kereset háttéranyaga, ugyanis a kifogások itt nem teljesen egyértelműek. Az egyik probléma az volt a konstrukcióval kapcsolatban, hogy azt csak egyetlen, a kormány által kiválasztott cég forgalmazhatta. Ez azóta módosult, az OTP csoport mellett néhány hónap késéssel megjelent az MKB és a K&H is – jelentős hátránnyal, amelyet azóta sem tudtak ledolgozni, hiszen az OTP piaci fölénye fullasztó, 75 százalékos a piaci részesedése.

A bizottság a Szép kártya konstrukcióval kapcsolatban olyan kifogást is megfogalmazott, amely okkal vitatható. A szabályozás ugyanis a Szép kártya kibocsátásához banki hátteret követel meg – ez hiúsította meg a Multipay piacra lépését is, hiszen a cafetéria szolgáltatásokra specializálódott társaság hiába bocsát ki megfelelő számú kártyát, a szabályok szerint ez kevés, mert a kibocsátó nem bank. Ezt a kormány biztonsági okokkal magyarázta: összesen százmilliárd forint kerül a kártyákra évente, elvárható a banki háttér.