A bíró szóbeli indoklása szerint a felperes hitelintézet egyoldalú szerződésmódosítást - kamat-, díj-, illetve költségemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételeinek tisztességessége és érvényessége nem volt megállapítható. Elutasította a bíróság a felperes részleges érvénytelenség megállapítására vonatkozó kérelmét is. Az FHB a kérelmet egyben az Allianz Bank jogutódjaként nyújtotta be.

A bank jogi képviselője az ítélethirdetést követően újságíróknak azt mondta, részletesen tanulmányozni kívánják a nagy terjedelmű ítéletet és azt követően döntenek arról, hogy fellebbeznek-e. A bíró indoklásában kiemelte, hogy a törvényben rögzített feltételek - egyértelmű, érthető, tételes megfogalmazás, objektivitás, szimmetria, ténylegesség, felmondhatóság és átláthatóság - a jóhiszeműség és tisztesség követelményéből fakadnak.

A pénzintézet érvelését elfogadva az következne, hogy a törvény kifejezett rendelkezése vagy tiltása nélkül tisztességes lenne az olyan szerződési feltétel, amely homályos, érthetetlen megfogalmazást tartalmaz, amely nem határozza meg konkrétan felsorolva, hogy mik lehetnek az emelésnek az okai, amely szerint olyan okból lehetne kamatot emelni, amely nem is hat a kamat- vagy költségtényezőkre, vagy amely a körülmények kedvezőtlen változása esetén megengedi a módosítást, az ügyfelek számára kedvező változás érvényesítését azonban nem teszi kötelezővé - fejtette ki a bíró.

A bíróság megítélése szerint az ilyen szerződési feltételek nem azért tisztességtelenek, mert azt a jogalkotó vagy a jogalkalmazó bíróság kifejezetten ki is mondta, hanem azért, mert "ezekről minden jóhiszeműen, tisztességesen gondolkodó és érző embernek ez kell, hogy legyen a véleménye" és a polgári jogban már 2004 óta létező tisztességes joggyakorlás alapelvéből fakadó követelmények.

A bíróság mellőzte a felperes azon indítványait, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál.

A Fővárosi Törvényszék is elutasította szerdán a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt., a Santander Consumer Finance Pénzügyi Vállalkozás Zrt. és a Summit Pénzügyi Zrt. magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos keresetét elsőfokú, nem jogerős ítéletében.A Fővárosi Törvényszék a Lakiteleki Takarékszövetkezet tárgyalását szeptember 30-ra halasztotta szerdán.

Az elutasító ítéletek ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni a Fővárosi Ítélőtáblánál. A felperes pénzintézetek által fizetendő perköltséget a bíróság minden esetben mérsékelte arra hivatkozva, hogy az alperes magyar állam jogi képviselői több hasonló ügyben is ugyanazt az ellenkérelmet nyújtották be.

A bíróság a Hypo Alpe-Adria keresetét elutasító ítélet kapcsán megjegyezte: a pénzintézet által alkalmazott általános szerződési feltételek egyike sem felelt meg maradéktalanul a törvényi feltételeknek. A Summit Pénzügyi Zrt. keresetét elutasító ítélet indoklásában a törvényszék kitért arra, hogy a pénzügyi intézmény által alkalmazott szerződéses feltételek nem feleltek meg mindegyik, a törvényben meghatározott elvnek.

A hitelintézetek annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérelték meg az állam ellen indított perben, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek a társaság általános szerződési feltételeiben (ászf) a devizahiteles szerződések egyoldalú módosítását - kamat-, díj- és költségemelést - lehetővé tevő kikötések.