Bútorgyári munkás Chiltern Hills-ben London közelében
Reuters - Andrew Winning Európa a világ legképzettebb régiója szeretne lenni, de a tagállamok zöme nem található a globális ranglista első húsz helyezettje között. Bár a helyzet az utóbbi években javult, Európa továbbra sem eléggé képzett, éppen ezért uniós oktatási szakértők szerint azonnali fellépésre van szükség, hogy az európaiaknak a jövőben jobb esélyük legyen az elhelyezkedésre.

A gazdasági válság egyik súlyos következménye az lesz, hogy a foglalkoztatás növekedése csak nagyon lassan éri el a krízis előtti iramát, s a munkahelyek száma 2020-ban is csupán a 2008-as,  235 milliós szintre kapaszkodik vissza. (Az EU-ban jelenleg tíz százalékos a munkanélküliség, 23 millió ember van állás nélkül, közülük ötmillió a fiatal.) A következő tíz évben keletkező állások azonban egyre magasabb képzettséget igényelnek majd, s ahol ma elég az érettségi bizonyítvány, holnap már főiskolai vagy egyetemi diplomára lesz szükség. Az álláskínálat szerkezete is átalakul, elmozdul a tudásalapú gazdaság térnyerésével együtt. A magas képzettséget igénylő munkahelyek aránya 29-ről 35 százalékra emelkedik 2020-ra, míg az alacsony képzettséggel elfoglalható állások aránya 20-ról 15 százalékra csökken. A középfokú képzettséggel rendelkezők továbbra is az állások ötven százalékáért versenghetnek.

Ezt az előrejelzést az Európai Felnőttképzési Központ (Cedefop) igazgatója, Aviana  Bulgarelli ismertette Brüsszelben, azon a konferencián, amelyet az Európai Bizottság rendezett az általa felkért tizenkét oktatási szakértő jelentésének bemutatására.  A tanulmány mellé helyezett Cedefop-elemzés is figyelmeztet: Európának mindent meg kell tennie, hogy a rendelkezésre álló munkaerő alkalmazkodni tudjon ehhez a kihíváshoz, már csak azért is, mert Kína, India, Brazília és Oroszország szintén azon fáradozik, hogy polgáraik minél nagyobb részesedést szerezzenek a magas képzettséget igénylő, s a jövőben létrejövő állásokból. 
A tizenkét fős csoport – amelynek tagja Halász Gábor, az ELTE professzora is –, leszögezi: jelenleg minden harmadik munkaképes európainak túl alacsony a képzettsége, és így 40 százalékkal kisebb az esélye az elhelyezkedésre, mint a középfokú végzettséggel rendelkezőknek.

Az unióban a magas szintű képzettséggel rendelkezők foglalkoztatási aránya 84 százalékos, a középfokú képzettségűeké 70 százalékos és az alacsony szintű képzettségűeké 49 százalékos. A szakértők arra is rámutatnak: azoknak a vállalatoknak, amelyek továbbképzési lehetőséget kínálnak alkalmazottaiknak, két és félszer kisebb valószínűséggel kell beszüntetniük a tevékenységüket, mint azoknak, amelyek nem gondoskodnak ilyen lehetőségről. A mindenki számára megfelelő képzettséget nyújtó oktatási rendszerek hosszú távon akár tíz százalékkal is növelhetik a nemzeti összterméket (GDP).

Az új munkahelyekhez szükséges új készségek című dokumentum szerzői természetesen tudatában vannak annak, hogy a gazdasági válság milyen súlyos helyzetet teremtett a tagországok költségvetésében, de hangsúlyozzák, hogy a jövőben Európa nyilván nem versenghet a költségek és az árak leszorításában a feltörekvő térségekkel, tehát magas minőségű, innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal kell megjelennie.

E stratégiának pedig kulcseleme, hogy az embereknek megfelelő ösztönzőket  nyújtsanak a továbbképzés vállalására,  hogy jobban összehangolják az oktatást és szakképzést a munkaköri feladatok változásával, hogy kialakítsák a készségek megfelelő elegyét, és hogy pontosabban előrejelezzék, milyen készségekre lesz szükség a jövőben.

A lakosság elöregedése is nyomasztó gond. A harminc évnél fiatalabb európaiak száma 1985 és 2007 között harmincmillióval csökkent, s a munkaképes korú lakosság is hatmillióval zsugorodik 2007 és 2020 között. Aki dolgozik, annak sokkal hatékonyabbnak kell lennie, hogy eltartsa azokat, akik nem dolgoznak. Át kell gondolni a bevándorlási politikát, és vissza kell vezetni a munkaerőpiacra a munkanélkülieket.

A szakértői anyag bemutatásával egy időben tette közzé Brüsszelben előrejelzését a munkaadói szervezetek szövetsége, a BusinessEurope, amely aggódva szól arról, hogy az unióban a foglalkoztatottak mindössze 1,7 százaléka magasan képzett külföldi, míg az Egyesült Államokban ez az arány 3,2 százalék, Ausztráliában pedig 9,9. Közben 400 ezer tudományos képzettségű európai él az Egyesült Államokban. A 25-64 éves népesség körében a felsőfokú végzettségűek aránya 23 százalék, míg az Egyesült Államokban és Japánban 40-40 százalék.

Az oktatási szakértői csoport ajánlásai közül igen érdekesnek és vitára ösztönzőnek látszik például az az ötlet, amellyel az előző amerikai kormányzat is kísérletezett Bush elnöksége alatt, s amellyel most néhány uniós ország is kacérkodik. Azaz az oktatás és a munka világa közötti fal lebontásában szerepe lehetne a továbbképzési utalványnak (voucher) és számlának. A munkavállaló a rendelkezésére álló állami és magánpénzforrásokat felhalmozva úgy fejleszthetné készségeit a változó világ igényeinek megfelelően, hogy időről időről tanulmányi szabadságra mehetne, jövedelmének megcsappanása nélkül.

Kapcsolódó cikkek: Gigantikus a munkanélküliség az eurózónában | Lemarad Európa, ha nem reagál a válságra | Válságfórum Brüsszelben | Szlovákiában ismét csúcson a munkanélküliség | Mélypontjához közelítene a recesszió ?