Úgy vásárolnak a budapestiek, mintha nem lenne holnap
A vidéki megyékben a válságot idézi a fogyasztásban mért visszaesés. Szakértők is vakarják a fejüket, miért szakadt szét az ország.
Úgy viselkedik a főváros lakosságának nagy része, mintha nem lenne holnap. Óriásira nőtt a különbség az év elején a budapesti és a vidéki emberek fogyasztása között – szúrta ki nemrég a Blokkk.com kiskereskedelmi szakportál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közzétett területi fogyasztási adataiból. Bár a korábbi negyedévekben is a hagyományosan erősebb, nagyobb vásárlóerővel rendelkező Budapest teljesített jobban a kereskedelemben (több negyedévben is akár 7-10 százalékkal erősödött a forgalom), a vidék lakossága is egyre többet vásárolt, ha a bővülési ütem valamelyest elmaradt is a fővárosban megfigyelttől. Azonban 2016 elején furcsa dolog történt: jó néhány vidéki területen hirtelen zuhanni kezdett a forgalom (2015 hasonló időszakához képest), s jelentősen elmaradt az ország központi részéhez és a hagyományosan gazdagabb Győr-Moson-Sopron, illetve Vas megye teljesítményéhez képest.
|
Autót, ruhát, bútort kezdett el habzsolni a magyar
Mediaworks |
A változás (térképünkön a részletes adatok) minden korábbi trendet felülírt: a főváros fogyasztása hirtelen csaknem 20 százalékkal növekedett, ám az ország szinte minden más területén a válságéveket idéző mértékben húzták össze a nadrágszíjat az emberek.
„Nem emlékszem ilyen nagy különbségre a főváros és a vidék fogyasztása között" – mondta érdeklődésünkre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Bár összességében tavaly az év egészében 4,7 százalékkal bővült a fogyasztás Magyarországon, azonban jókora felfutások és visszaesések voltak az egyes hónapokban. Ebből már sejteni lehetett, hogy a háttérben más különbségek is lehetnek a piacon.
A KSH kiskereskedelmi adataiból kitűnik, hogy főképpen az iparcikk kategória növelte a forgalmát, ezen belül is az autókereskedésekben, a ruházati üzletekben és a bútor-lakberendezési áruházakban költöttek többet az emberek. Beszéltünk piackutatóval, Vámos több közgazdásszal is, egyikük sem tudott pontos magyarázattal szolgálni a szétnyíló fogyasztási ollóra vonatkozóan. Vámos is csak a sejtését tudta megfogalmazni: a fővárosi lakosság költekezése hajtotta esemény mögött az állhat, hogy a tehetősebb vásárlók a banki takarékoskodás, pénzügyi, ingatlanbefektetések vonzerejének csökkenésével a pénzük egy részét inkább a boltba vihették az év elején. Érthető is ez annyiból, hogy bankban, állampapírban kevésbé éri meg tartani a pénzt, évi egy-két százalékos kamat vagy hozam elhanyagolhatónak tűnik sokak számára, aki pedig már 2014–2015-ben vett ingatlant, az esélyesebb, hogy nem újabb lakásra gyűjt, hanem élni is szeretne.
A főváros költekezése és a vidék spórolása között azért is furcsa a hirtelen támadt két számjegyű eltérés, mert korábban a piackutatók, így a GfK Hungária is úgy látta, hogy valamelyest csökkent az ország módosabb nyugati része és a szegényebb keleti „blokk" vásárlóereje közötti különbség. Könnyen lehet, hogy a kisebb boltok sínylik meg a most megfigyelt jelenséget: a megkérdezett nagy áruházláncok ugyanis vidéken nem érzékeltek csökkenést a fővárosi üzleteik forgalmához képest.
