Úgy is rúgtak egyet a boltosokba, hogy észre sem vették
Együtt dolgozhat a család, mégsem örül mindenki Banczik Róbert / Népszabadság |
Bár az egykori Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) végül mentesített sok munkakört a kötelező szakmai képesítés alól – így a szakszervezetek nagy ellenkezésére a nagy hipermarketek árufeltöltői és kasszásai kikerültek a körből – az élelmiszerrel dolgozó eladónak továbbra is élelmiszer-vegyesbolti eladói OKJ-s végzettséggel kell rendelkeznie, függetlenül attól, hogy rendszeresen vagy csak a hét egy napján, vasárnap áll be a pult mögé.
Az ügyben érdeklődésünkre a terület ellenőrzésével megbízott Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál (NFH) nem árulták el, hogy 2010 óta milyen gyakran ellenőrizték az előírás betartását. Az NGM ugyanakkor – bár a konkrét mai jogi helyzet elemzésébe nem ment bele – jelezte: a rendelet az adminisztráció csökkentése céljából átdolgozás alatt van, és a tárca néhány héten belül előrukkolhat egy új rendeletverzióval. Egyelőre a tárca titka, hogy pontosan milyen változás várható, arról nem tudni, hogy bevontak volna piaci szereplőt is az ötletelésbe.
Kiskapuk természetesen ezen a jelenlegi jogszabályon is vannak. A 2010-es rendelet alapján például a ruházati, papír-írószer kisboltokban nem kell végzettség, ahogy zöldség-gyümölcsöt is árulhat jelenleg akárki. Azonban ha már egyetlen zsemlét is eladnak az üzletben, úgy az már vegyes termékkörű boltnak számít, és onnantól kell a végzettség. Azzal is lehet lavírozni – ezt teszik a multik is –, hogy pénztárosként ülteti be a boltba a kereskedő a segítő családtagot, igaz, ez csak önkiszolgáló jellegű üzletekben működhet, ha a dolgozó ténylegesen árusít, például húsárut vagy tejterméket is kimér, úgy már eladónak számít, és megint csak kell neki a papír.