Legalább húszmilliárd forintos adóbevételre tehet szert az állam abból, hogy a nagy áruházláncoknak előírják: üzleteik minden hetven négyzetméterére állítsanak eladót, függetlenül attól, van-e szükségük rá.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára úgy becsüli: a kormányzati terv eredményeként összességében csak a nagy munkáltatóknak mintegy 25 ezer embert kell felvenni. Minimálbérrel számolva – ez jelenleg 105 ezer forint – iparági szinten mindez 40-45 milliárd forint többletköltséget jelent jövőre, amit a vásárlóknak kell megfizetniük.

Az állam összesen 20 milliárd többlet-adóbevételhez juthat a bérek adói és járulékai révén. Ez már megközelíti azt az összeget, amit a kormány az élelmiszerlánc-biztonsági díjnak elkeresztelt adóformától remélt, s amit Brüsszel végül alkalmazás előtt felfüggesztett.

Mindent megkettőznek, a dolgozókat is Teknős Miklós

A kormányzat lényegében már harmadik néven próbálja bevasalni ugyanazt a pénzt a kiskereskedelmi ágazat nagyjaitól. 2010 és 2013 között élt a bank és a távközlési szektor különadójához hasonló kiskereskedelmi különadó. Ezt a sávos kialakítás miatt kizárólag a kiskereskedelmi ágazat legnagyobbjai fizették, a 30 milliárdból 28-at a multik fizettek. Úgy tudni, csak a piacvezető Tesco 13 milliárd körüli összeget kellett, hogy átutaljon az államkincstárnak. A 2014-es Fidesz-győzelem után nem sokkal már élelmiszerlánc-biztonsági díjról beszélt a szakma, ebből szintén 30 milliárd forintot próbáltak bevasalni az ágazat nagyjain, mígnem Brüsszel közbelépett.

– Majd beszedjük máshogy – üzente meg nyíltan az ágazat uniónál jogorvoslatot kérő kiskereskedelmi cégeinek Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. – És lehet, hogy többet is kell majd fizetniük – emelte a tétet Lázár. Ezt követte a „hetven négyzetméterenként egy eladó” ötlet, a napi parancsot a Magyar Idők szellőztette meg, azóta államigazgatási berkekben már formálódik a javaslat.

A kormány közben megpróbál életet lehelni a felfüggesztett élelmiszerlánc-biztonsági törvénybe is: arról győzködi javában Brüsszelt, hogy a 30 milliárd forintnál nagyobb forgalmú cégeknek nem 1, hanem 3 ezrelék legyen az élelmiszer-vizsgálat hatósági díja, ami csak a legnagyobb Tescónak 2 milliárd körüli adóterhet jelent. Amennyiben Brüsszel rábólint a kabinet érvelésére, úgy előfordulhat, hogy a kormány valóra váltja a fenyegetését, és a munkáltatói terhekből, valamint az emelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjból akár többet is beszedhet, mint tervezte.