Hatszázezer új munkahely megteremtése és nyomában két százalékponttal nagyobb gazdasági növekedés – ez a japán gazdaságélénkítő csomag két fő célkitűzése. Tokióban azt remélik, hogy a gazdaságba öntött 116 milliárd dollárnyi jen áldásos tevékenysége folytán az utóbbi öt évben immáron harmadik recessziós fázisába süllyedt japán gazdaságot végre kiszámítható, hosszú távon is stabil növekedési pályára állítják, és végleg búcsút mondanak a deflációnak, miközben a jen gyengítésével elősegítik a világ harmadik legnagyobb gazdaságának exportját.

Maga a program azzal számol, hogy a helyhatóságok és a magánszféra is beszáll, s mintegy 100 milliárd dollár értékű hozzájárulásukkal 226 milliárdosra hizlalják a program finanszírozási volumenét. Hogy Sinzo Abe programja mekkora sikerrel jár, az majd kiderül. Egyelőre a pénzek leosztását tervezik. Ami már kiszivárgott, a keret egyharmadát, 39 milliárd dollárt szánnak a katasztrófaelhárítási és újjáépítési munkálatokra, 30 milliárdot pedig a magánszektorban megvalósuló fejlesztések támogatására.

Abe programját elemzők egyben úgy értékelik, hogy Japán eltávolodik a szigorú költségvetési politikától, amit az előző kormány célzott meg, és ennek meglesz a maga negatív következménye, nevezetesen a hazai össztermék (GDP) több mint kétszeresét kitevő államadósság finanszírozásában. A jeneső, a lazítás a kötvényhozamok gyors emelkedését is kiválthatja – vélik a szakértők. Amennyiben a fiskális egyensúlyra való törekvést nem tapasztalják a befektetők, akkor a hosszú távú kötvényhozamok emelkedésnek indulnak – fogalmazott a Bloombergnek Hiroaki Muto, a Sumitomo Mitsui vagyonkezelő vezető stratégája.

A költségvetési lazítás révén Abe támogatottsága stabil marad a Liberális Demokrata Pártban, ami a júliusban esedékes felsőházi választások szempontjából fontos tényező. Úgy látszik, a Japán Központi Bank is felsorakozik a kormány mögé, bár matolcsysta stratégiai szövetségkötésről nem beszélhetünk, annyit a kiszivárgott hírek szerint meg fog tenni, hogy inflációs célját egyről két százalékra emeli, miközben ehhez nem rendel hozzá céldátumot.

A dollár/jen kurzus erre a híresztelésre és a kormányzati intézkedéseknek a hatására a 89-es szintre süllyedt. Ilyen gyenge legutóbb tavaly júniusban volt a japán fizetőeszköz. A kurzusban egyébként a 80-as szint a választóvonal, attól lefelé exportnyomorító árfolyamról, afelett exportsegítő árfolyamról lehet beszélni. A tokiói tőzsdeindex is 1,4 százalékos emelkedéssel zárt csütörtökön, jelezve, a befektetők látnak fantáziát az új kormányzati politikában.

A kormány 13,1 ezermilliárd jennel fejeli meg a folyó költségvetést, hogy forrást teremtsen a gazdaságösztönző csomag számára. Ennek keretében ötmilliárd jen, nagyjából 54 milliárd dollár értékben bocsát ki állampapírokat, a korábbi tervekben szereplő és az adósságfinanszírozást biztosító nyolcezer milliárd jenes kibocsátás mellé, illetve egy úgynevezett áthidaló kötvény révén 2,6 ezermilliárd jent von be a piacokról, amit a nyugdíjak kifizetésére fordít. Japán egyébként a fejlett világ legmagasabb GDP-arányos adósságállományával rendelkezik, a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint december végén ez meghaladta 237 százalékot.

Az arány folyamatosan nő, ha a gazdaság recesszióban marad. A harmadik negyedévben 3,5 százalékos volt a GDP visszaesése az egy évvel korábbihoz képest. A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint az évzáró negyedévben 0,6 százalékos lehet a mínusz, míg 2013 első három hónapját már szolid, 1,6 százalékos GDP-többlet jellemezheti.

A Nomura brókerház elemzői már azt is látják, hogy az idei második negyedévben már 3,5 százalékra gyorsulhat a növekedés, amint beérnek a program első gyümölcsei. Igaz, a recesszió folytán a bázis meglehetősen alacsony, ezt is tekintetbe kell venni a számok értékelésekor. Az áprilisban kezdődő költségvetési évben a Nomura szerint 1,8 százalékos lehet a gazdasági növekedés, s ebben a ösztönzőcsomag gyorsító hatása 0,8 százalékpontot tesz ki.