Az Uber partnereivel szemben ugyanolyan követelményeket támasztanak, mint a normál taxisokkal, hogy csak a sárga színt, a klímát, a tíz évnél nem idősebb négyajtós járművet említsük. Ezek után a munkavégzéshez kötődő előírásokról már fölösleges is szót ejteni. Egyébként jellemző a taxis lobbi érdekérvényesítő képességére, hogy a szakmát valóban kifehérítő online pénztárgépek használata alól is sikerült valahogy mentességet kicsikarniuk – vélhetően csak átmenetileg.
A kéretlen konkurencia térhódítását nyitottan fogadó városok, államok
nem az adóbevételeket helyezik előtérbe, hanem a vállalkozás szabadságát,
s azt, hogy a szolgáltatás nyújtói és igénybe vevői egyaránt jól járjanak, s a taxizás luxusát a vékony pénztárcájú, de rugalmas utasok is élvezhessék. Lehetőleg olcsón.
Kaliforniában például éppen ezért rendkívül népszerű az Uber, de hogy meddig segítheti utas és utazó egymásra találását, az kérdéses, ugyanis nemrég bírósági ítélet született arról, hogy az alkalmi Uber sofőr mezei alkalmazott, azaz jogilag és adózási szempontból semmiben sem különbözik a normál taxisofőrtől.
|
...Párizsban pedig ellene demonstráltak Charles Platiau / Reuters |
Vagyis meg kell felelnie az üzletszerű személyszállítást végzőkkel szemben támasztott valamennyi feltételnek. Az ilyenkor kötelező fellebbezést nyilván újabb fellebbezés követi majd, azaz el lehet húzni néhány évig érvek és ellenérvek csatáját, de a végkimenetel szempontjából – legalábbis józan paraszti ésszel végiggondolva – ez sokat nem számít: az Uber koporsójába Amerikában beütötték az első, igazán méretes szöget.
Ha tízezer sikeres fuvarra jut egy tragédia, az rögtön nagy nyilvánosságot kap.
Kaliforniában júliustól kötelezővé tették a „uberező" autók tulajdonosai számára a harmadik személynek - utasnak, járókelőnek – okozott kár megtérítésére szóló biztosítás megkötését. Történt ez azután, hogy 2013 szilveszterén egy alkalmi Uber sofőr – miután kitette a szabad jelzést, azaz bejelentkezetett fuvarra – halálra gázolt egy hatéves gyermeket. Az Uber azzal védekezett, hogy sofőrje bejelentkezett ugyan a diszpécsernél, de utast akkor épp nem szállított, azaz technikailag/jogilag nem felelősek a balesetért.
A cég „természetesen" a sofőrre akarta kenni a felelősséget, ez indította el a jogi lavinát, ami végül egy törvényi előírásban, az AB 2293 lajstromszámú törvényben csúcsosodott ki. Követhetetlen, hogy egy okostelefonon párhuzamosan mennyi alkalmazás fut, s ha a partnerünk véletlenül elfelejti kikapcsolni a taxi app-ot, azért – baj esetén - nem a céget terheli a felelősség – érveltek a Wired kérdésére.
A lényeg: abban a pillanatban, hogy az Uber-sofőr okostelefonján bejelentkezik fuvarra, nem érvényes rá a normál autókra vonatkozó felelősségbiztosítás, „munkaidejére" 200 ezer dolláros kártértéket fedező biztosítást kell kötnie. Ami nincs ingyen, nem véletlen, hogy a biztosítók lelkesen fogadták az új rendelkezést. Ami az Ubernek, a Lyftnek és társainak nincs ínyére, hiszen ennek költségei nyilvánvalóan őket terhelik. Más kérdés, hogy a kihelyezett „Biztosítva vagy!" matrica bizalomépítő reklámértéke új ügyfeleket is hozhat a Kaliforniában egymillió felhasználóval rendelkező utasfuvarozó cégeknek.
Torontóban az Uber áll nyerésre, a bíróság ugyanis megsemmisítette a városvezetésnek a Uber betiltását kezdeményező intézkedését, mert jogilag nem találta megalapozottnak, hogy a cég taxibrókerként tevékenykedne – jelentette a Reuters. Az amerikai vállalatnál örömmel vették a döntést, hangsúlyozva, hogy a bíróság felismerte, miszerint itt egy új üzleti modell alkalmazásáról van szó, ami eltér a hagyományos taxis szolgáltatástól. Azt már nem tették hozzá, hogy bárhonnan is nézzük, a gyakorlatlan a tevékenység egy és ugyanaz: pénzért szállítanak utast A pontból B pontba.
Nagy kérdés, hogy az Uber pályafutása merre kanyarodik. A becslések szerint 40 milliárd dollár piaci értékű cég egyelőre nem forszírozza a tőzsdei megjelenést, igaz nagyon jó érvelő képesség kell ahhoz, hogy elhomályosítsák azt a hatalmas kockázatot, amely az esetlegesen az Uberbe fektetett pénz sorsát övezi.
Párizsban az erőszak célt ért
Az Uber vitatja azt a 2014-ben elfogadott francia törvényt, amelynek értelmében a nem regisztrált sofőrök egy év börtönbüntetéssel és 15 ezer eurós pénzbüntetéssel sújthatók, jogosítványuk felfüggeszthető, a gépkocsijuk pedig lefoglalható. Az Uber ez ellen a törvény ellen az Európai Bizottságnál élt panasszal, s a francia alkotmánytanácshoz is keresetet nyújtott be. Az Uber szerint jelenleg tízzer alkalmi sofőrjük és 400 ezer felhasználójuk van elsősorban olyan helyeken, ahol kevés a taxi. Ráadásul az elmúlt hetek történései még inkább ismertté tették a szolgáltatást. Franciaországban a kiadható taxiengedélyek számát az állam szabályozza, amely az elmúlt ötven évben alig változott, 55 ezer az egész országban. Az engedély városoktól függően egy kisebb lakás árába, 150-250 ezer euróba (47-78 millió forintba) kerül, és 250 órás képzést ír elő a sofőröknek. (MTI)