A márciusi 10,6 és az áprilisi 10,1 százalék után májusban már nem sikerült két számjegyű éves szintű növekedést produkálnia a hazai iparnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt gyorsbecslése szerint a szektor kibocsátása 9,6 százalékkal múlta felül az egy évvel ezelőttit. Ezt is beszámítva az év első öt hónapjában az ipar lenyűgözőnek mondhatóan, kerek kilenc százalékkal teljesített jobban a 2013-as hasonló időszaknál.

Érdemes azonban más viszonyítási pontokat is keresni. Ezek szerint pedig áprilishoz képest már egy százalékkal csökkent a termelés, ilyen visszaesésre pedig tavaly decemberben volt példa. A részletes adatokat egy hét múlva teszik közé, de nem sok kétség férhet hozzá, hogy a hazai autóipari kapacitások jobb kihasználása és a lassan felzárkózó elektronikai és optikai ipar tartja elsősorban mozgásban az ágazatot.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője előzetesen 11-12 százalékos ipari növekedést várt a május–júniusi időszakra, bázishatások miatt innen nyolc százalék környékére csúszik majd vissza a kibocsátási többlet, de az év egészét így is 8,5 százalékos plusz jellemezheti. A szakértő szerint az ipari növekedés szerkezete immár sokkal kiegyensúlyozottabb, nem csak „járműcentrikus”, noha kétségtelen, hogy innentől a magyar ipart elsősorban a Suzuki és a nagy német autó gyártók, továbbá a nekik (is) beszállító vállalkozások százai tartják mozgásban.

Az autógyártás kiemelkedő szerepét jelzi, hogy a hazai össztermékből (GDP) öt százalékot közelítő arányban részesedik. A nagy gyár avatások után már lassabb tempóban fejlődő járműipart is magában foglaló feldolgozóipar részesedése 24 százalékosra növekedhet a GDP-ből, jelezve, hogy a kormány újraiparosítási programja azért hozott kézzelfogható eredményeket. Suppan adatai szerint az ipari termelés bővülése terén – Írország és Csehország társaságában – hónapok óta dobogósok vagyunk az Európai Unióban, sőt a magyar ipar fejlődését meghatározó bizalmi indexek szárnyalása elvben 16-18 százalékos ipari növekedést is magával hozhatna, de ennek a hátterét egyelőre nem látja az elemző.

Még akkor sem, ha a feldolgozóipari beruházásoknál az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest mért 27 százalékos bővülés ennek részben megteremtené az alapjait. A fejlesztések továbbra is a járműipar területére koncentrálódnak, de a kisebb volumenűek, azaz nem a „kecskeméti” léptékűek. A gyárakban az idén 420-430 ezer darab gépkocsi készül, ennél számottevően többet már csak jelentősebb kapacitásbővítéssel lehetne elérni.

A feldolgozóipar többi ága is erősen jön föl, a gépgyártás, az élelmiszergyártás mellé kezd felzárkózni a számítástechnika-elektronika-optika hármasa, amelynek a komáromi Nokia leépülésével két éve megkezdődött mélyrepülése immár bizonyosan véget ért. Illik szólni az energiaiparról is, amelynek teljesítménye az igen enyhe tél miatt majd húsz százalékkal esett vissza, fékezve az ipar szárnyalását.Mindent egybevetve a magyar ipar több lábon álló, fenntartható fejlődési pályára állt –összegzett Suppan Gergely.

Trippon Mariann sem lát nagyobb gondokat, szerinte egyedül a májusi hónap kedvezőtlenebb ipari adataiból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen az éves növekedési ütem még így is impozáns. A CIB Bank éves átlagban 6,5 százalékos ipari előrelépést vár. A pénzintézet vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani ipari lassulás és a kiskereskedelmi forgalom szerényebb adatai és más indikátorok összességében arra utalnak, hogy az első negyedévben felcsillantott 3,5 százalékos gazdasági növekedési dinamika valószínűleg nem tartható. A következő hónapokban a gazdasági aktivitás valamelyest veszíthet lendületéből – idézi az MTI Trippon Mariannt.