Igencsak ambiciózus játékadó bevételnövekedést tervez jövőre a kormány. A 2011. évi költségvetésben szereplő 48,5 milliárd forintos tervvel szemben a 2012-re a büdzsében már 82,4 milliárd forintos elvárás szerepel. A bővülés persze érthető, hiszen egy új területet, az on-line szolgáltatókon keresztül folyó kártyajátékokat és lóversenyfogadást is megadóztatná a kabinet, ráadásul a nyerőgépek esetében a 500 százalékkal megemelték az adó mértékét. (Az persze más kérdés, hogy az on-line liberalizációból kimaradt egy másik jelentős terület, az élő sportfogadás, így innen egyelőre nem érkeznének források a központi költségvetésbe.) Felvetődik a kérdés: nem túl optimista-e az elképzelt bevételnövekedés?

A pénznyerő automatákat üzemeltető cégeket tömörítő szervezet, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) részéről ugyanis úgy nyilatkoztak a Parlament által elfogadott adóemelés után, hogy ezáltal minimálisra szűkül az ágazat, s nemhogy bevételnövekedést érne el a kormány, hanem ellenkezőleg, visszaesést lesz kénytelen elkönyvelni az intézkedés miatt. Azt vizionálták, hogy a tavaly év végén működő 24 ezer automatának a 5-10 százaléka marad meg. (A gépek engedélyeinek leadása már októberben elkezdődik – mondták – miután a megemelt játékadó már idén novembertől esedékes.) Amennyiben megalapozottak lesznek jóslataik, úgy a nyerőgépek után fizetendő játékadó 7,2-14,4 milliárd forint közötti összeg lehet. Ez azért is lenne kellemetlen, mert az elmúlt években rendre 30 milliárd vagy e fölötti összeget fizetett be ez az ágazat játékadóként.

Ha viszont a gépek 30 százaléka „állva marad”, akkor azonnal jobb lesz a helyzet, hiszen akkor 43,2 milliárd forint jönne össze csak az automaták után. A képet mindenképpen árnyalja, hogy ha szerver alapú gépeket üzemeltet valaki, amit a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) on-line módon, megbízhatóan ellenőrizni tud, akkor a tiszta játékbevétel 30 százaléka lenne a játékadó. (A szerver alapú gépekről is az új törvénymódosítás írt.) Szakmai vélemények szerint ez azt jelentené, hogy az említett 43,2 milliárd forintos bevétel mégsem jönne össze, annál végül kevesebb szerepelne a papírokon.

Arról ráadásul sokan elfelejtkeznek, hogy az megemelt adótétel már novemberben érvényes. Így ha nem a szakmai szövetség elvárásai szerinti tempóban csökken idén októberben a gépek száma, hanem annál sokkal enyhébb dinamikával, mert lesznek olyanok, akik megpróbálják és kitartanak, akkor már ez a két hónap extrabevételt jelent az idei költségvetésnek. Ez nem lenne látványos tétel, hiszen számításaink szerint, ha az automaták 30 százaléka megmaradna év végéig, akkor ez valamivel több mint 3 milliárd forintot pluszt jelentene idén, ahhoz képest, ha minden a régiben maradt volna.

Az éves játékadó bevétel másik nagy szelete eddig a Szerencsejáték Zrt.-től érkezett. Ez tavaly ugyancsak mintegy 30 milliárd forint volt. Ebben lényegi változás aligha történik, hiszen a törvénymódosítás nem vonatkozik a állami monopóliummal rendelkező társaságra, s vélhetően ugrásszerű forgalomnövekedést sem tud produkálni a cég. Így ebből az irányból változatlan bevételre számíthat a költségvetés.

A két nagy területen túl akad egy harmadik ágazat is, amely játékadót fizetett: ezek pedig a kaszinók voltak. Az általuk átutalt összeg azonban jóval alacsonyabb a korábban említetteknél. Az elmúlt években rendre 2 milliárd forint körüli összeg érkezett tőlük. A megmaradt három hazai kaszinót figyelembe véve érdemi fejlődésre itt sem lehet számítani.

A többletet tehát jórészt a on-line szolgáltatókra kivetett adónak kellene hoznia. Szakmai szervezetek és minisztériumi források korábban lapunknak úgy vélekedtek, hogy 15 milliárd forintot össze lehet hozni az esetükben egy jól kidolgozott szabályozással. Ez ugyanakkor a teljes szektort lefedte volna, ám mint említettük egy jelentős forgalmat bonyolító terület, az élő sportfogadások kimaradtak a liberalizálandó körből.

Ezzel kapcsolatban a héten az egyik legnagyobb nemzetközi oldal, a Sportingbet üzemeltetői nem is rejtették véka alá csalódottságukat, miszerint félmegoldás született. Ennek pedig az a következménye, hogy az erről a területről vált adóbevételek jelentősen elmaradnak majd a várttól, mert a sportfogadások a forgalom legalább egyharmadát adják. Hozzáteszik, hogy a törvénymódosításban megjelölt, a játékbevételek 20 százalékának adóként történő befizetése a legmagasabb, még elfogadható adószint az online fogadóirodák számára Európa-szerte.

Az jól látszik tehát, hogy a játékadó bevételi terv sikeressége döntő részben azon múlik mennyire lehet igába hajtani az on-line irodákat, illetve hogy mennyire esik össze a nyerőgépek legális piaca. Ha valósak lesznek az MSZSZ víziói, azaz a piac 5-10 százaléka marad meg, akkor a tervezett 82,4 milliárdos adóbevételhez az on-line iparágnak legalább 35-40 milliárddal kellene hozzájárulnia (Ekkora adóbevétel a globális gazdasági krízis óta az alágazatokból mindössze egyszer érkezett.)

A területen dolgozó, ám név nélkül nyilatkozó forrásunk szinte lehetetlennek tartja ennek a volumennek az elérését. Véleménye szerint a jelenlegi szabályozással mintegy 10-12 milliárd forint csatornázható be a költségvetésbe, ha pedig valóban az említett mértékben zsugorodik a nyerőautomaták piaca, akkor legalább 20-25 milliárdos hiány lehet ezen a tételsoron a költségvetésben.