A BKK fedett ellenőrzései során a taxisnak sok esetben nincs módja a vizsgálatra reagálni, nem tudnak ugyanis arról, hogy éppen tesztelik őket. Esetenként csak arról értesülnek, hogy az ellenőrzés megtörtént, és megbüntetik őket. A BKK fedett ellenőrei ugyanis a vizsgálat után sem fedik fel kilétüket. Fizetnek, kiszállnak az autóból, végig megőrzik inkognitójukat. Nem mondják el az utazás végén, hogy éppen ellenőriztek, és ezt kinek a megbízásából tették.
Nem készül a helyszínen jegyzőkönyv, a taxis így nem tudja aláírásával igazolni sem, hogy valóban megtörtént a vizsgálat. Természetesen így nincs módja vitatnia sem a jegyzőkönyvben rögzítetteket. A fuvarozót később sem hallgatják meg. Ügyében a jegyzőkönyv alapján születik egy határozat. Ebből értesül a hetekkel korábban tartott próbautazásról.
A Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete (TGFSZ) az ügyben már márciusban megkereste a főváros vezetését, ám a helyzetet tisztázó, megnyugtató választ azóta sem kaptak – mondta el Farkas Zsolt, a TGFSZ elnöke lapunknak. Tavasszal Tarlós Istvánnak küldtek egy levelet, amelyben jelezték, hogy a fedett ellenőrzések során igencsak „furcsa” helyzetek alakulnak ki. A szervezet szerint ellentmond a szabályozásnak a BKK gyakorlata. Úgy vélik, ha máskor nem, akkor szabálytalanságok észlelése esetén mindenképpen fel kellene fednie magát az ellenőrnek. Amennyiben a taxis nem ír alá jegyzőkönyvet, az egész eljárás törvényessége megkérdőjelezhető – állítják.
A BKK-nál nem tagadták, hogy a fedett ellenőrök nem fedik fel az inkognitójukat. Ezt azzal magyarázták, nem szeretnék, ha taxiellenőreik „széles körben ismertekké válnának”. Szerintük ez a gyakorlat megfelel a taxirendelet előírásainak. A fővárosi jogszabály szerint ugyanis az ellenőr a próbautazás megállapításait az eljáró hatóságnak köteles megküldeni. Vagyis: a rendelet nem teszi kötelezővé, hogy a taxisnak mutassák meg a jegyzőkönyvet (igaz, nem is tiltja azt meg).
A fővárosi taxirendelet szerint a közlekedésszervező az ellenőrzése során tapasztaltakat jegyzőkönyvben rögzíti, és ennek egy példányát az illetékes közlekedési felügyelőség, vagy más hatóság részére 15 napon belül átadja. Arról a jogszabályban egy szó sincs, hogy az ellenőrzött taxisnak meg kell-e mutatni a jegyzőkönyvet (ilyet például az ellenőrök saját belső eljárásrendjében is elő lehetne írni a szabályok alapján, de természetesen a rendelet passzusait is ki lehetne egészíteni). Az eljárás mindenesetre így a jogszabályoknak megfelel – más kérdés, hogy furcsa és vitatható helyzeteket szül.
Ráadásként van arra példa, amikor az ellenőrök felfedik a kilétüket. Amikor ugyanis az adóhatósággal közösen razziáznak, ez kötelező. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzésein is végeznek próbavásárlásokat, ám a hivatal ellenőreinek minden egyes ilyen esetben a vizsgálat lezárultakor igazolniuk kell magukat. Nem kérdés: készül jegyzőkönyv, amit a boltban, vagy a taxiban alá is ír a dolgozó, az üzletvezető vagy a sofőr. Így biztosítják a védekezés lehetőségét és a vizsgálat átláthatóságát is, valamint azt, hogy senki se élhessen vissza az ellenőrzéssel.
A BKK szerint a taxiellenőrök megállapításaikat „bizonyításra alkalmas módon” rögzítik. Azt nem tudjuk, ez miben áll, a szervezet csak annyit írt: a közlekedésszervezők a tapasztalatokról jegyzőkönyvet készítenek, amit a rendelet szerint átadnak az illetékes hatóságoknak. A visszaélés lehetőségéről nem szólnak. (A taxisok szakszervezete szerint a probléma éppen az, hogy a jegyzőkönyv elkészültekor már nincs jelen a taxis. Így az sem tudható, hogy a dokumentum öt perccel vagy öt órával az ellenőrzés után készül el.)
A BKK állítja: nem maradnak ki a sofőrök az eljárásból. A bíróság előtt megvédhetik az álláspontjukat – közlik, mondván: a szervezet nem hatóság, nekik a közigazgatási eljárási törvény alapján kell eljárniuk. Az utaspanaszok kivizsgálása során például, ha megállapítják a szabálysértést, akkor a jogszabály alapján azonnal visszavonják az engedélyt – írták.
