Az utóbbi hónapokban egyre többször kerül előtérbe a hazai szerencsejáték szabályozás átalakítása, miután az egyre szaporodó bírálatok szerint a törvény mellett bizony elment az idő. Miután nem „veszi figyelembe" olyan mértékben azt a fejleményt, amely lezajlott a piacon az elmúlt években, hogy a szerencsejátékok és, így a játékosok jelentékeny része immár az interneten próbálkozik, ráadásul az elmaradott szabályozás miatt illegálisan.

A kormány oldaláról is elhangzottak már arra vonatkozóan megjegyzések, hogy a törvényen módosítani kellene, már csak azért is, mert a online fogadóirodák, kaszinók nem fizetnek adót a magyar állam felé, így komoly bevételtől esik el a költségvetés is. Ráadásul nem is kevés pénzről van szó, mert a piac egyik szereplője korábban az online irodák éves magyarországi forgalmát 80-100 milliárd forintra becsülte.

A online irodák részéről - igaz ugyancsak név nélkül tett - nyilatkozatokban is egyre többet lehet hallani arról, hogy a legális működésért cserébe bizony hajlandóak lennének az adófizetésre Magyarországon.
A hírek szerint már dolgoznak az új nemzeti szerencsejáték-stratégia összeállításán, amibe immár az on-line játékok és szolgáltatók kérdését is orvosolni szeretnék, legalább is a szakmai szervezetek mindenképpen.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) ezzel kapcsolatosan már kidolgozta az elképzeléseit, amelyeket Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, Rogán Antalnak, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnökének, valamint Michel Barnier-nek az unió belső piacokért felelős biztosának is elküldött - tudta meg a Népszabdság.

A szövetség elnöke Schreiber István szerint az iparágon belül ez a terület már csak azért sem maradhat érintetlenül, mert itthon több mint félmillióan játszanak rendszeresen, sokan ráadásul jövedelemszerzés céljából on-line szerencsejátékokat. Hozzátette: nem az internet szabadságát szeretnék korlátozni, hanem egy gazdasági szolgáltatást megfelelően szabályozni, hiszen a hagyományos csatornákon működő szerencsejátékok területén szigorú reguláknak és adófizetési kötelezettségeknek kell megfelelni a piaci szereplőknek.

Elképzelésük szerint az egyik alternatíva alapján a nemzetközi szolgáltatóknak hazai partnercégekkel lenne kötelező szerződést kötniük, amely után már egyértelműen lehetne fizetni az adót és az egyéb, például engedélyezési díjakat. Ahhoz persze, hogy a rendszer ellenőrizhető legyen a nemzetközi szolgáltatónak egy úgynevezett „tükörszervert" is el kell helyeznie Magyarországon, amit az Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) közvetlenül, online módon tudna ellenőrizni.

Az MSZSZ kitért arra is, ha hazai fejlesztő jelenne meg a piacon. És éppen utóbbin van a hangsúly, miután más szabályozás alá esne ez a „kategória". Csak akkor lehetne itthoni cégnek tekinteni ezeket a vállalkozásokat, ha ellenőrizhető hazai tulajdonosi és cégvezető körrel rendelkeznének. A általunk megismert stratégiai elképzelés szerint minden más esetben külföldiként kezelnék a szolgáltatókat.

Ez már csak azért is markáns kérdés, mert a MSZSZ stratégiája szerint külföldi cégek esetében a magyar affiliate partner 15, míg magyar vállalkozás esetében a 10 éves szerencsejáték szervező gyakorlat lenne az elvárás. Ráadásul az adóterhek is eltérően jelentkeznének előbbi esetben 20 százalék lenne a játékadó, míg utóbbiaknál 10 százalék és 10 százalék beruházási adókedvezmény járna.

Ez ugyanakkor fölveti a kérdést, hogy az elképzelés Brüsszelben is kiállná-e a próbáját, hiszen így lényeges versenyelőnybe kerülnének a hazai vállalkozások, ami aligha nyerné el az unió tetszését. Persze beruházási támogatásokkal valóban lehetne segíteni a hazai cégeket - amire az MSZSZ is kitér -, de egyeztetni ezt is kellene az unióval.